Régi vita tárgyát képezi, hogy ki és milyen jogon szólhat bele a politikába. Ez a Fidesz és a hozzá közel álló holdudvar közötti konfliktus lényege. Ez a vitatott helyzet volt a legtöbb összetűzés tárgya az elmúlt négy évben is, csupán a szereplők változtak. Míg akkor az EU és az IMF határait tolta ki a kormány, most saját gazdasági holdudvarát és a civileket leckézteti.
Szerintem azt a vitát most ne nyissuk meg, hogy a civileknek van-e joguk ellenőrizni a kormányt. Míg a civilek a kormány túlhatalma miatt kívánnak ellenőrzést gyakorolni, addig a kormány jogosan érvel amellett, hogy a kormány választott képviselőkből áll és demokratikus legitimációja van, a civilek pedig ilyennel nem rendelkeznek és gyakorlatilag nem elszámoltathatók. Sokatmondó, hogy a magukat a „civil szféraként” beállító, ily módon az összes többi civil szervezetet (pl. magyar horgászok) kirekesztő szervezetek összesen ezer embert sem tudtak utcára vinni az ügyük mellett. Talán ebből fakadóan is érzik úgy, hogy immunitást élveznek. Rajcsányi Gellért a mandineren ír arról, hogy bárki is nyeri meg ezt a konfliktust, a másik fél hatalmasat fog bukni. Ez nincs így. A kormány rég elérte célját.
A kormány célja ugyanis nem a civil szervezetek ellehetetlenítése. A kormány célja, hogy a politizáló civilek ne bújhassanak a civil szféra láthatatlanná tevő köpenye mögé, azaz elveszítsék sérthetetlenségüket és függetlenségük látszatát. Ebből a szempontból közelítve a leghatékonyabb eszköz a jobboldal számára a Civil Összefogás Fórum létrehozása volt. A mega civil szervezet létrehozásával több dolgot is elért a konzervatív oldal. Először is olyan civil szervezetet hozott létre, amely jelenleg a legerősebb és a legnagyobb Magyarországon. A CÖF a Békemenetek megszervezésével bizonyította, hogy képes óriási tömegrendezvények megszervezésére. Az ébredező ellenzéket komoly hidegzuhanyként érte a jobboldali civil szervezet, melynek megjelenésére teljesen rossz válaszokat adtak. Az ellenzék támadta a CÖF-öt, mellyel azt érte el, hogy gyakorlatilag legitimálta azt. A civil szervezetek ugyanakkor ezzel beléptek a politika világába.
A másik komoly csapás a civilekre maga Bajnai Gordon volt. Az addig éledező és felívelő pályán lévő, politikával aktívan foglalkozó civil szervezetekből gründolt magának pártot a volt miniszterelnök. Ismét az történt, hogy a politikától függetlennek látszó, hiteles civil szervezetek egyszer csak az Együtt alapítói lettek. Ebből következik, hogy a tömegbázis – mely jócskán elmaradt a CÖF-étől – nem ment Bajnaival. Tehát a civilekből politikusok lettek, míg az új szavazók bevonására tett kísérlet elbukott és a magyar politika rossz brandje ráégett a civilekre, ezáltal elvesztették hitelességüket.
Mivel „a civilek” mint olyanok már a politika részét képezik, nem pedig független hiteles formációk. Éppen ezért, mivel a politika nem érdekli az embereket, a politika világába bekerült civilek sem érdekelnek már senkit.
