Spíler

Megérkezik Varsóba a budapesti gyors?

Közzétéve: 2015. augusztus 24. Szerző: Flamand

Duda meglepetésszerű májusi győzelme egy új korszak kezdetét jelölheti a lengyel politikában. Jó esély van arra, hogy a Polgári Platform (PO) langyi technokrata kormányzását októberben egy határozottabb politikai vezetés váltja fel.

Dudának a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása idején komoly szerepe volt a lusztrációs törvény kidolgozásában, később igazságügyminiszter-helyettes lett, majd a köztársasági elnöki hivatalban dolgozott. A 2010-ben repülőbalesetben elhunyt államelnök, Lech Kaczyński volt Duda mentora, aki egy alkalommal fiának is nevezete a politikust. Duda pedig Kaczyński spirituális örököseként tekint magára. A katolikus politikus megválasztása után hősei között említette Kaczyński mellett II. János Pál pápát is. Duda a volt köztársasági elnök testvérének, Jarosław Kaczyński volt miniszterelnöknek is sokat köszönhet, hisz a PiS vezetőjének támogatása nélkül a viszonylag ismeretlen európai parlamenti képviselőből aligha lehetett volna 2015-ben elnökjelölt.

Duda a lengyel Orbán?

Sokak szerint Duda gazdaságpolitikai elképzelései és viszonyulása az Unióhoz nem áll távol attól, amit Orbán képvisel. Az euró kérdésében is teljes mértékben egyezik az álláspontjuk: nem érdemes bevezetni addig, amíg a kelet-közép-európai bérek nem érik utol az európai átlagot. A hírek szerint a PiS-en belül olyan sajátos magyar megoldásokat is rokonszenvvel figyelnek, mint a bankadó és a kereskedelmi láncok működésének szabályozása.

Duda azonban Kaczyńskiékhoz hasonlóan NATO-héja. Úgy tűnik vissza kíván térni Lech Kaczyński külpolitikájához, amely elsősorban az oroszellenes kelet-európai szövetségépítésről szólt. Ezt támasztja, alá hogy nem sokkal beiktatását követően, augusztus 23-án Észtországba látogatott. Az Oroszország elleni szövetségépítésben nyilván nem Magyarország lesz Duda legnagyobb szövetségese. Sőt, ezen a téren van legnagyobb különbség a két ország álláspontja között. Duda például NATO-csapatok és állandó kelet-közép-európai támaszpontok telepítését sürgeti, még a német aggodalmak ellenére is, melyek szerint ezek a lépések fölöslegesen provokálják Moszkvát.

Amiben Duda minden bizonnyal eltér majd Kaczyńskiék politikájától, az a németekhez fűződő viszony. Duda hangoztatta is, hogy felesége némettanár és sok német barátja van. Emlékezhetünk rá, hogy a lengyel-német viszony igencsak eldurvult a két Kaczyński regnálása idején. Tusk viszont nagyon szorosra fűzte a szálakat Berlinnel és Brüsszellel, amin Duda azért némileg lazítani fog. Az első komoly ellentét az széndioxid-emisszió csökkentését célzó, a németek és az uniós bürokraták által erőltetett csomag körül alakul ki. Duda szerint Lengyelországnak ez egyáltalán nem áll érdekében, hisz európai összehasonlításban komoly széntartalékaik vannak és energiamixükben jelentős szerepet töltenek be a hőerőművek. Az emissziós napirenddel kapcsolatban Duda már jelezte is, hogy szerinte „ez az irány rossz Lengyelországnak.” A másik vitás pont a migránskérdés. Az olasz és német törekvéssel szemben Lengyelország nem örülne a probléma európai szintű terítésének, Duda is hangsúlyozta hogy a lengyel „nem egy gazdag társadalom” és inkább a külhoni lengyelek megsegítésére kellene törekedni. Ez a rebellis kiállás egyes szakpolitikai kérdésekben azért erősen emlékeztet a magyar kormány stílusára. Duda az európai nagyvállalatokkal sem fél konfrontálódni, például felülvizsgálná a PO-kormány Airbus-szal kötött, 3,5 milliárd eurós helikopterbeszerzését is, különösen abból a szempontból, hogy miért nem olyan megoldás született, ami jobban támogatja a lengyel ipart és több lengyel munkahelyet teremt.

Úgy tűnik Duda – Orbánhoz hasonlóan – nincs híján a politikai érzéknek sem. Nagyszerű húzással népszavazást kezdeményezett, melyre októberben, a parlamenti választással egy időben kerülhet sor. A népszavazáson arról dönthetnek a lengyelek, hogy kell-e nekik a PO által bevezetett nyugdíjkorhatár-emelés. A PiS a 67 éves korhatárt a nők esetében 7, a férfiak esetében 2 évvel csökkentené. Duda a beiskolázási korhatárt is visszaállítaná 7 évre, melyet a PO korábban 6-ra csökkentett. Ewa Kopacz kormányfő szerint az államfő egyes kezdeményezései oda fognak vezetni, hogy Lengyelország lesz a következő Görögország. A lengyelek egyébként szeptember 6-án is szavazhatnak, akkor a választási rendszer reformjáról szóló népszavazáson, amit az előző elnök Bronisław Komorowski írt ki.

Ellentét Tuskkal

Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a Donald Tusk által az elmúlt tíz évben felépített jobboldali-liberális kurzus igencsak törékeny alapokra épült. Ez legkésőbb Duda megválasztásával és a nagyszabású kormányátalakítással mindenki számára egyértelművé vált. A lehallgatási botrány miatti drasztikus kormányátalakítás keretében Ewa Kopacz menesztett három minisztert, három miniszterhelyettest, a miniszterelnöki hivatal vezetőjét és korábban megkerülhetetlennek hitt tanácsadókat. Nem csoda hogy Tusk igencsak nyugtalan a PO gyors eróziója miatt.

Duda és Tusk felhőtlennek nem nevezhető viszonyáról árulkodik, hogy Tusk nem volt jelen Duda beiktatásán, és az elnökválasztás óta nem is találkoztak. Hivatalos levelet sem küldött Dudának, de azért legalább egy tweetben gratulált az új elnöknek. Érdekes, hogy 2018-ban Duda akár blokkolhatja is Tusk újabb 2,5 évre történő kinevezését az Európai Tanács élére. Felmerül azonban a kérdés, hogy megérné-e a PiS-nek Tusk elgáncsolása, hisz akkor minden bizonnyal teljes energiabedobással visszatérne a lengyel belpolitikába.

Nagy lehetőség előtt a Jog és Igazságosság (PiS)

2007 óta a Polgári Platform dominálta a lengyel belpolitikát. Október 25-én azonban jön az általános parlamenti választás, ami könnyen elhozhatja Ewa Kopacz és a PO bukását. Ezzel oda lehet Tusk teljes politikai hagyatéka néhány hónappal azt követően, hogy hosszú és gazdasági szempontból kifejezetten sikeres kormányzást követően európai szintre igazolt. Kopacz kihívója egy másik nő, Beata Szydło lehet a PiS színeiben. Állítólag már Duda kampányát is nagyrészt Szydło találta ki. A PO népszerűsége a májusi 30 százalék körüli értékről augusztusra 20 százalékra csökkent, a PiS népszerűsége mindeközben a 30-as szintről 40 százalék fölé emelkedett (TNS Poland). Ha nem következik be földrengésszerű változás, hamarosan újra a markánsan jobboldali PiS vezetheti Lengyelországot.

Beata Szydło

Közzétéve: 2015. augusztus 24. Szerző: Flamand

A bejegyzés trackback címe:

https://spiler.blog.hu/api/trackback/id/tr257730696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólások

komment hozzászólás
süti beállítások módosítása