Mennyire lehet elfogulatlan egy olyan közvélemény-kutató, amely ennyire függ a baloldal jóindulatától? Vagy ők csak a tényektől függetlenek?
Olcsó poén, hogy az újságíróknak két típusa van: a jobboldali és a független. További érdekesség, hogy úgy tűnik, a közvélemény-kutató cégek esetében is kirajzolódni látszik ez az „elfogulatlan”, „objektív” kép (ami természetesen nem címkézés, mivel címkézni csak a rasszisták szoktak). Ezt a jelenséget igazolja a baloldali médiumokban önfeledten hangoztatott jelző a „kormányhoz köthető” Századvégre, vagy a „kormányközeli” Nézőpont Intézetre, de mostanában elkezdték használni az Iránytű Intézetre is a „Jobbik-közeli” abszolút elfogulatlan, előítéletektől mentes jelzőt. Adódik a kérdés: vajon miért nem szokás „baloldal-közeli” jelzővel illetni a tisztán baloldalhoz köthető kutatóintézeteket, mikor kutatásaikat teljesen egyértelmű módon a politikailag „alkalmas” időpontokban publikálják? Arról nem is beszélve, hogy annak kommunikációjában egy egyértelműen baloldali narratívát alkalmaznak.
Vegyük például a HVG e heti számát. Véletlenül éppen a tapolcai választás előtti csütörtökön közölte eredményeit a Medián, melyben a Fidesz népszerűség-csökkenése volt kiemelve. Ez a 3 (!) százalékpontos csökkenés a „független” kutatóintézetnél már esést jelent. A „kormánypárti” Nézőpont Intézetnél viszont a tapolcai választás előtt publikált 3 százalékpontos növekedés (!) mindössze „hibahatáron belüli elmozdulás” volt. Érdekes, nemde? Miért „független” valaki, ha nála a hibahatáron belüli változás már csökkenés, és miért „kormánypárti”, ha az ugyanekkora mértékű növekedést csak hibahatáron belülinek nevezi. Természetesen, ha ilyenkor trükkök százairól beszél az ember, vagy a bolsevik trükk kifejezés jut eszébe, akkor a balliberális véleménydiktatúra tollforgató tudjukkijei egyből fideszbérencezést és fideszes birkanyájat emlegetnek. Kik is itt a birkák kedves barátaink?
Vagy vegyünk egy másik abszolút elfogulatlan és objektív szakértői véleményt: „1 millió szavazót veszített a Fidesz”. Az már említésre sem méltó, hogy az 1 millió szavazó és az 1 millió szimpatizáns között is óriási különbség van. Márpedig a teljes népességen belüli 12 százalékpontos csökkenés elsősorban a szimpatizánsok elbizonytalanodását jelenti, nem pedig a szavazók nagymértékű elpártolását – még ha előbbiből bizonyos mértékig ez is következik. Viszont érdekes módon már hónapok óta veszít a Fidesz 1 millió embert a táborából, így lassan már ott tartunk, hogy negatívba megy át a kormánypárt népszerűsége…
De hát mit várjon az ember egy olyan cégtől, amely a saját kutatását sem veszi komolyan? Vegyük példának a Medián éves antiszemitizmus-kutatását. Évekig hallhattuk, hogy Magyarországon „hogyan tör előre a zsidógyűlölet”, milyen „zsigeri antiszemitizmus uralkodik” az országban. Erre idén kijön eredményként, hogy csökkent az antiszemitizmus, ám éppenséggel Budapesten nőtt. (?!) Erre Hann Endre, a Medián ügyvezetője (!) képes ezt úgy magyarázni, hogy a véletlen is okozhatta a különbséget, valamint, hogy ő sem teljesen biztosak az eredményben. Hát kiesik az ember foga a röhögéstől… Ezek után miért is vegyék komolyan az emberek bármelyik Medián-kutatást, ha annak eredményeit a kutatócég felelős vezetője sem hiszi el teljesen? Vagy csak annak a kutatásnak kell hinni, amelyik azt az eredményt mutatja, amit mi vártunk?
Egyébként már ismerős lehet számunkra a történet, mivel 2012-ben is hasonló kommunikációs panelokat láthattunk a már említett Medián esetében. Akkor is olvashattuk (itt és itt), hogy a Fidesz népszerűsége méréseik szerint alacsonyabb, mint „a Jobbik nélküli ellenzéki pártok” támogatottsága. Mint ahogyan láthattuk, ez a mindent elsöprő kormányváltó hangulat egy újabb kétharmados győzelemhez segítette a Fideszt. Persze a mostani kommunikációs attak kettős célzatú is lehet: ha nyer a Fidesz vasárnap Tapolcán, a Medián „megmondta, hogy még mindig vezeti a Fidesz a pártversenyt”, ha pedig veszít, akkor „megmondta, hogy összezuhant a kormánypárt támogatottsága, itt a vég, lehet lehúzni a rolót”.
Ha az ellenzéki pártokkal való összefonódást nézzük, akkor egyébként nem meglepő a Medián elfogultsága. Elég csak Karácsony Gergely nevét említeni, aki évekig kutatásvezetője volt a cégnek. Természetesen az is csak a véletlen műve, hogy a független Medián a főnixmadárként poraiból előtűnő Bajnai Gordon pártjának népszerűségét a teljes népességen belül azonnal 14 százalékra, a biztos szavazókon belül pedig 22 százalékra mérte. Szakmai elfogulatlanságukat természetesen az sem ingatta meg, hogy kiderült, a pártpreferenciára vonatkozó kérdés előtt ügyesen „bemelegítettek” Bajnai Gordon ismertségére, valamint a Milla tüntetésről való tájékozottságra utaló kérdésekkel. „Természetesen” egy független (csak hogy tiszta legyen a kép, ez azokat jelenti, akik nem jobboldaliak) kutatóintézetnél ez nem szakmai hibát, főként nem tudatos manipulációt jelent, hanem egyszerűen „a kérdőív struktúrájának politikai tartalommal való feltöltését”.
A szűkülő anyagi lehetőségek ismeretében persze érthetőbbé válik a Medián vergődése (bár ők ugye akkor is függetlenek voltak, amikor szocialista kormányzati megrendelésre dolgoztak). Tavaly még be is jelentkeztek a baloldali pártoknál, hogy 1 millió forintért lekutatták volna Falus Ferenc népszerűségét. Kíváncsi vagyok, hogy ilyen baráti árat kérnének-e vajon a rezsicsökkentés elfogadottságának kutatásáért is… A HVG házi kutatóintézeténél egyébként 1 éve már honlapfrissítésre sem futja. Ezek után a kérdés: mennyire lehet elfogulatlan egy olyan közvélemény-kutató, amely ennyire függ a baloldal jóindulatától? Vagy ők csak a tényektől függetlenek?
