Franciaországban diktatúrát kiáltanak. Francois Hollande elnök – akihez képest bármely Saint Tropez-i csendőr karizmatikus vezető – népszerűtlensége minden negatív rekordot megdöntött. Most a boltok gyakoribb nyitvatartásával próbálkoznak: 5 helyett 12 vasárnapi munkanap lenne évente.
A francia szoci kormány már 3 éve képtelen berobbantani francia gazdaság motorját. Kábé úgy szarakodnak, mint a Mercik a Taxi ikonikus első részének végén. Kicsit előre, kicsit hátra. A tavalyi gigantikus 0,4 százalékos növekedés után idén se várható 1 százalék fölötti bővülés. A költségvetési hiányt képtelenek 3 százalék alá leszorítani, ami miatt – ha az Európai Bizottság meg merné tenni – uniós pénzeket kellene megvonni az országtól. A francia államadósság megállíthatatlanul nő, pár éven belül eléri a GDP 100 százalékát jelentő lélektani határt. A munkanélküliség meg tartósan 10 százalék felett áll. Nesze neked, reformbaloldal. Ezek a mutatók különösen frusztrálóak az állandó vetélytársnak tekintett Németország gazdasági teljesítményét látva. A franciák tehát egyre elégedetlenebbek. Okkal.
Nem csoda, hogy a három éve kormányzó francia szocik feszültek, mint a bezárt brüsszeli kocsmák közt oldalgó Szanyi Tibor. Gyurcsányékhoz hasonlóan évről évre egyre koncepciótlanabb gazdasági és szociális csomagokkal állnak elő. A legújabbat éppen most nyomta keresztül a kormány, a parlamentet megkerülve.
Most kapaszkodjon mindenki a Heller Ágnes-matricás hiszterométerébe: Franciaországban parlamenti többség nélkül is be lehet vezetni egy fajsúlyos gazdasági intézkedéscsomagot, de más fontos ügyben is lehet így törvényt elfogadni. A francia alkotmány kérdéses 49.3 cikkelyének alkalmazása esetén egy törvénytervezet parlamenti szavazás nélkül elfogadottnak kell tekinteni, amennyiben egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt. Azaz a kormány keresztülvigyen fontos törvényeket olyan esetekben, amikor ugyan nincs meg a parlamenti többsége, viszont a megbuktatásához sincs elég politikai akarat.
A francia alkotmány fenti cikkelye 1958 óta összesen 83-szor került alkalmazásra, 2006 óta viszont most először. A Le Monde pontos összeállítást közölt a témában. Érdekesség, hogy amikor a jobbközép francia kormány 2006-ban ezt az eszközt használta, akkor Hollande jelenlegi francia államfő – aki most a felhatalmazást adta Valls miniszterelnöknek a cikkely alkalmazására – azt „brutálisnak” és a „demokrácia elárulásának” nevezte.
Mindezek fényében talán érdemes volna némi adatbázis-frissítést végrehajtani azoknak a hazai megélhetési demokrácia-rettegőknek. Vajon mi történne Magyarországon, ha az Orbán-kormány a francia eszközt alkalmazva módosította volna a választási szabályokat, mint ahogy azt 2003-ban tették, vagy éppen a francia alkotmány felhatalmazási passzusához hasonló szabályt illesztett volna az Alaptörvénybe? Menne a hitlerezés, a weimari kulisszák mögött Tavares újra munkába állhatna.
A francia vita egy szintén magyar vonatkozású eleme a vasárnapi nyitvatartás kérdése. Ezt a magyar baloldalon szintén nagyon kajálják, elnagyolt fordításuk szerint „az okos franciák már rájöttek arra, hogy rossz dolog a vasárnapi zárvatartás”. A pontosság kedvéért: Franciaországban a vita nem arról szól, hogy jó-e vagy rossz a vasárnapi zárvatartás. A vita arról megy, hogy egy évben az 52-ből 5-ször, vagy 7-tel többször, azaz évente 12-szer lehessenek nyitva a boltok. Erről nem szavazott a parlament.
