A magyar gazdaság 3,4 százalékkal bővült a tavalyi utolsó negyedévben. A „viszonylagos, átmeneti és látszólagos” gazdasági növekedésünk úgy tűnik egyelőre csak nem akar kifulladni. Látva a BMW-beruházás cáfolatán örömködő kommenteket, a KSH most tuti elbaszta néhány hardcore Aktivista hétvégéjét, de sebaj, azért ennek a hírnek mindenki más örülhet.
A negyedik negyedévre minden elemző lassulást, 3 százalék alatti növekedést várt, elsősorban az ipari termelés mérséklődését feltételezve. A ma nyilvánosságra hozott adat szerint ez nem következett be, ezáltal 3,4 százalékkal bővült a GDP az utolsó negyedévben. Az Európai Unióban így Magyarországon volt a legnagyobb a negyedéves növekedés. A második helyen Németország és Spanyolország áll holtversenyben. A várakozásokat felülmúló negyedéves adat azt jelenti, hogy az éves átlagos GDP-bővülés 3,5 százalékos lett, szemben a 3,2-3,3 százalék körüli várakozásokkal. Még az Európai Bizottság is csak 3,3 százalékos növekedést vetített előre múlt héten publikált elemzésében.
A 2014-es az utóbbi nyolc év legmagasabb növekedési adata. Egyértelműen túl vagyunk a W-alakú válságon, amit a globális pénzügyi összeomlás, majd az európai adósságválság okozott. Utoljára 2006-ban növekedett ennél gyorsabban a magyar gazdaság, azóta még két százalék feletti éves bővülést is csak megközelíteni tudtuk, 2011-ben. A mostani kedvező adathoz hozzájárult, hogy az év végén nem esett vissza az ipar, amit egyébként általában tapasztalni lehet az autógyárak leállása miatt. De a kiskereskedelem és az építőipar is nagyon jól teljesített az utolsó negyedévben. A turisztika, a mezőgazdaság és a pénzügyi szektor is hozzá tudott járulni a növekedéshez, ráadásul sokat segített az olajár csökkenése. Varga szerint a 2015-ös növekedési várakozásokat is felfelé korrigálhatja a kormány a kedvező dinamika miatt.
Várjuk a GKI-Pénzügykutató páros elemzői véleményét, tippünk szerint a növekedés üteme egyszeri és nem fenntartható.
