Három hónapja uralja Ukrajna mellett a külpolitikai híreket az Iszlám Állam nevű radikális iszlám szervezet. A távlati célpontként Róma bevételét és Magyarország elfoglalását is megjelölő iszlámvandál terrorcsapat Szíriában és Irakban már önálló kalifátust alapított. Utánajártunk, és azt találtuk, hogy a gyors felfutású szervezet akár hamar el is bukhat, viszont az öröksége sokáig kísérthet majd.
Az USA mégis bombázhatja majd Szíriát, de ennek Asszad örül. Ezzel az első látásra full meglepő megállapítással lehetne összefoglalni az utóbbi napok legfontosabb Iszlám Állammal kapcsolatos fejleményeit. A radikális szunnita szervezet legfontosabb, kelet-szíriai központját mérték fel az elmúlt napokban amerikai drónok, az utóbbi években USA-ellenségnek minősülő Asszad legnagyobb örömére. A szíriai elnök azért észnél van, és nagy nyilvánosság előtt beavatkozási felhatalmazás kérésére szólította fel Obamát, ami az amerikai elnököt hírek szerint magasról nem érdekli. Az ISIS egy elszabadult hajóágyúnak minősülő szervezet, amely néhány hónap leforgása alatt ősi ellenségekből csinált barátokat, és amelynek az elmúlt időszakig komoly külső támogatói és szövetségesei is bőséggel voltak.
Mi az az ISIS?
Az ISIS-t az Al-Kaida hozta létre a 2003-as iraki háború veteránjaiból. Azóta az anyaszervezet is elhatárolódott a fekete ruhában és álarcban tomboló szélsőségesektől. Az ISIS taktikája a 2011-ben hatalmi vákuumként azonosítható Szíriában egyszerű volt: a kevésbé lakott peremterületekre koncentráltak, helyreállították az alapvető közszolgáltatásokat, bevezették a sariát (vallási alapú iszlám jog), a kritikusokat azonnal elhallgatatták, és az elfoglalt területeken azonnal az oktatásra, az átnevelésre helyezték a hangsúlyt. Céljuk egyszerű és jól kommunikálható: egy vallási alapú iszlám világállam kialakítása. Egyébként Rómát is elfoglalnák. A dumát folyamatos tettek követték, ennek jegyében a kalifátus területét a megosztott Irak irányában kezdték növelni. A szervezet a pénzcsapokat – a nyugati sajtó szerint – az Öböl-államokban találta meg, a harcosok nagy része állítólag szaúdi, eközben az olajmezők elfoglalása újabb és újabb forrásokat biztosít az ISIS-nek. A kitermelt olaj nagy részét átviszik a török határon, ami erősíti azt a feltételezést, hogy Erdogan elnöknek valamilyen informális kapcsolata is lehet a radikálisokkal. Ebben lehet is ráció, ugyanis a kurdok önállósága mindkét fél érdekeivel ellentétes lenne.
Az Iszlám Állam távlati tervei között szerepel Magyarország el/visszafoglalása is.
Hogy reagált az USA?
Az USA nem avatkozott be a Szíriában három éve tartó polgárháborúba, és csak a humanitárius katasztrófa, az ISIS által végrehajtott tömeggyilkosságok képei, valamint az iraki hadsereg kétségbeesett tehetetlensége vitte rá, hogy augusztusban bombázni kezdte az ISIS iraki állásait. Napjainkra az ISIS lett az Egyesült Államok elsőszámú ellensége. Az amerikaiak komoly segítséget nyújtottak a saját területeiket védő kurdoknak és az önmagát lassan újraszervező iraki hadseregnek. Az amerikai politika számára kulcskérdésnek tűnik az iraki államhatalom stabilizálása, a kurdok, a siíták és az ISIS-szel valamelyest szimpatizáló szunniták közötti kompromisszum megteremtése. A moszuli gát megvédésével és a légicsapásokkal egyelőre úgy tűnik, hogy sikerült megállítani a terrorszervezet térnyerését.
Ugyanakkor az ISIS térnyerése egyben az Obamai külpolitika totális csődjét is mutatja. Az amerikai elnök által, a megválasztása előtt egyik legfőbb kampányszlogenként használt iraki kivonulás, elhamarkodott lépés volt. Egy szuperhatalom nem teheti meg, hogy a rendteremtés szándékával bevonul egy országba, majd belpolitikai okokra hivatkozva dolgavégezetlenül magára hagyja a területet.
Mi történik most?
Van, aki szerint az ISIS fellépése egyáltalán nem meglepetés. Egy német szerző úgy látja, a nyolcvanas évek afgán mudzsahedjei, majd a tálibok és az Al-Kaida után a dzsihadisták 4.0-ás kiadásával állunk szemben. A kérdés egyre inkább az, hogy az USA hajlandó lesz-e fellépni az ISIS szíriai bázisával szemben. Az amerikaiak mindenesetre az elmúlt évtized legnagyobb kockázataként azonosították a nyugati terrorsejtekkel is kapcsolatban lévő, brandjüket immár Afrikában is terjesztő dzsihadistákat. A térség államai ma már aktívan vagy passzívan mindannyian támogatnák az Iszlám Kalifátus eltűntetését. Ha a szíriai és az iraki ISIS el is bukik, az eddig is mindent túlélő ideológia és szervezeti felépítés az 1,6 milliárdos iszlám civilizáció más pontjain búvópatakként törhet fel. Már persze, ha a Nyugat nem lesz erős, és hagyja ezt.
Addig meg érdemes felkészülni rá, hogy sajnos hamarosan a mozikban lehet az 5.0-ás, frissített verzió is.
