Zseniális videót tett közzé a 444 Sólyom László újabb töketlenkedéséről. Sólyomnak már megint nem volt valamihez jogköre. De nézzük csak szépen, mikor nem volt még az zöld ex-elnöknek hatásköre.
- Az alkotmányos jogállam eltörlése
Sólyom László és az általa megálmodott alkotmányos rendszert nem a Fidesz törölte el. Hanem éppen a köztársasági elnöki regnálása alatt bukott meg az ország szeme láttára. Saját magának kellett (volna) azzal szembesülnie, hogy megtörténhetett az, hogy egy kormánykoalíció (MSZP-SZDSZ) alapjaiban ingatta meg az emberek demokráciába és jogállamba vetett hitét. Külön érdemes jelen esetben kitérni a jobboldalra, amely amúgy is minimum szkeptikusan viszonyult a rendszerváltáshoz, 2006-ban pedig gyakorlatilag valamennyi prekoncepciójában megerősítést nyert. Megtörténhetett az, hogy egy párt annak tudatában ígérte a jóléti állam további kiterjesztését, hogy pontosan tisztában volt azzal, hogy az ország a csőd szélén áll – saját kormányzásának jóvoltából. Kérdezem én, hogy akkor hogyan is működtek a ma olyan nagyon magasztalt független intézmények?! Hogyan történhetett meg, hogy az akkori pénzügyminiszter – a választások befolyásolására való hivatkozással – nem volt köteles nyilvánosságra hozni az EU-s jelentést az ország gazdasági adatairól?! Hol volt akkor ma olyannyira magasztal Európai Unió és Európai Bizottság, hogy mindezt számon kérje és kikényszerítse?! Ja igen, szépen kussoltak.
2. A „morális válság”
Nézzük meg hogyan is reagált minderre és az őszödi beszédre Sólyom László: „A most kialakult helyzet újdonsága, hogy a demokrácia morális alapjainak kérdése minden korábbinál élesebben lett a közbeszéd fő témája. Ebben a vitában a köztársasági elnöknek kötelessége tisztázó szándékkal megszólalnia. A demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására.” Tehát Sólyom László kötelességének érezte, hogy megszólaljon, mivel a politika hirtelen morális alapokra került –vajon eddig hol volt – de persze mint köztársasági elnök rögvest ki is jelentette, hogy finomkodó megszólalása mellett sajnálatosan más lehetősége hatáskör hiányában nincsen. Persze ebből nem csak az következhet, hogy akkor, mint aki jól végezte dolgát rábízza a lemondás alternatíváját a miniszterelnökre. Hanem, mivel hatalom nincs a kezében – szimbolikus politika – felszólíthatta volna Gyurcsány Ferencet, hogy mondjon le és azonnal tartsanak új demokratikus választásokat, az új helyzet ismeretében. Ezzel egyébként nem csak morális szempontból lett volna fedhetetlen, de a saját maga által kreált közjogi rendszert mentette volna meg. Nem így cselekedett. Ahogy nem tett semmit október 23-án történt szégyenteljes eseménysorozat után sem. Sólyom ismét végignézte, ahogy megtörténik mindaz, mely hatására még a legmérsékeltebb jobboldaliak is meginogtak demokratikus elkötelezettségükben. De Sólyom akkor sem szólalt fel, amikor mindezek a cselekmények után a főpolgármester kitüntette ennek a borzalomnak a levezénylőjét, Gergényi Pétert. Nyilván azért, mert itt sem volt közjogi lehetősége arra, hogy beavatkozzon.
3. Átkelés a Dunán
De még mindig elnéző lehetnék vele, ha legalább azt a feladatát sikerült volna végrehajtania, amelyre a köztársasági elnökséget kitalálták: Sólyom még utazó nagykövetnek is megbukott. Újabb jobber szimbolikus ügy következett ugyan is, a határon túli magyarság képviselete. A magyar köztársasági elnökkel a szlovákok eljátszhatták azt a kutyakomédiát, hogy nem engedték át a határon. Igen, nem Németországról van szó, vagy valami jelentősebb nagy- esetleg középhatalomról. Nem, Szlovákiáról. A szlovák állam érezte magát olyan erősnek, hogy mindezt megtehesse – persze ez az EU szerint sem volt jogellenes. Sólyom pedig mit csinált? Pingvinezett kicsit a komáromi híd közepén, majd visszafordult. A nagy jogvédőt, természetvédőt, alkotmányos szuperembert megfutamította pár szlovák határőr.
4. Putyin nála is nyomult
“Mikor Putyin itt volt, két dolgot követelt, és engem is ezzel gyötört: az egyik, hogy adjuk el a Malévot (…) a másik pedig a Paks, hogy azt ők akarják csinálni. (…) Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy mondtam Magyarországon az államelnöknek ebbe nincs beleszólása, nincsen hatásköröm.” – mondta decemberben egy konferencián Sólyom. Vagyis Sólyom Lászlót meglepetésként érte, hogy egy államfő lobbizik saját vállalatáért. Igen, ez valóban megdöbbentően hathat politikai újszülöttek számára. Azonban felvet egy ennél súlyosabb kérdést is. Ezek szerint akkor Sólyom nem lobbizott magyar cégek érdekében külföldi útjai során? Hisz a lengyel elnöknek sincs ráhatása a közbeszerzésekre. Gratulálok!
Ennyi töketlenkedés után pedig nagy meglepetésre a Fidesz nem jelölte újra a köztársaság elnöki pozícióra. Pedig Sólyom László mennyire megszolgálta hivatalát. Legnagyobb politikai és erkölcsi teljesítménye, hogy sikerült megvédenie a Zengőn néhány védett gazt. Valamint, hogy nem fogott kezet Fekete Jánossal. Ja nem, ezért később bocsánatot kért.
