Köszönjük, GKI!

GKI vs. valóság

„a 2013-ra idén szeptemberben várt 0,8%-os növekedést a GKI most stagnálásra módosítja, mindenekelőtt a növekedés-ellenes, a befektetői bizalmat tovább erodáló gazdaságpolitika miatt.” (2012. december)

2013-ban „1,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság” (Portfolio)

„A jogbiztonság hiánya, a kiszámíthatatlanság és a hibás adópolitika akadályozza a növekedést, az elvárt államháztartási hiányt pedig csak újabb és újabb megszorításokkal lehet elérni.

(…) A GKI előrejelzése szerint 2013-ban az EU módszertana szerinti államháztartási hiány végül a GDP 3,5%-a körül alakul.

(…) A magyar gazdaság 2013-ban stagnál, a GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz.” (2013. március)

„A vártnál is jobb, 2,2 százalékos lett a tavalyi államháztartási hiány” (hirado.hu)

„A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2013. IV. negyedévében 2,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.” (Portfolio)

„A magyar gazdaság reálfolyamatai lényegében a GKI által előrejelzett pályán haladnak. (…) A recesszió véget ért, de az év egészében csak „pozitív” stagnálás várható. (…) Az állam mind kiterjedtebb, növekedést gátló jellege erősödik, a magyar gazdasági pálya perspektívátlan.” (2013. június)

2013-ban „1,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság” (Portfolio)

2014-ben „az első negyedévi 3,5%után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság.” (Portfolio)

A 2013. I. félévi kis visszaesést 2013. II. félévében is csak 0,8% körüli növekedés követi. (…) Miközben a választási gazdaságpolitika: az erőszakos rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetésének folytatása tovább rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését, a nemzetközi likviditásbőség is lanyhulóban van. Mindez együttesen negatív fordulatot okozhat a magyar gazdaság elmúlt egy évben javuló finanszírozási feltételeiben.” (2013. szeptember)

„A befektetők több éve nem látták olyan alacsonynak a magyar piaci kockázatokat, mint most.” (Portfolio)

„Magyarország idén kijött a recesszióból, de nem került tartósan gyors és egészséges növekedést hozó pályára. (…) 2014 második felében 1% közelébe csökkenhet a GDP-növekedés, éves átlagban pedig 1,3% várható.” (2013. december)

„Magyarország az Európai Unió éllovasa. (…) Minden várakozást felülmúlt a második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye. A bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százalékkalnőtt az előző év azonos időszakához képest, amire nyolc éve nem volt példa.” (vg.hu)

„Az elemzők várakozását alaposan túlszárnyalva 3,2 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva” (inforadio.hu)

„A gazdasági folyamatok 2013-ban viszonylagosan, átmenetileg és látszólagosan javultak. 2014-ben 1,5%-os, vagyis a tavalyinál kissé gyorsabb, de a II. félévinél lassúbb GDP-növekedés várható. Gazdaságpolitikai váltás nélkül jövőre sem várható 1,5% feletti dinamika.” (2014. március)

„Az EBRD megállapítja, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme jelentősen gyorsult 2014-ben, és elérhette a 3,2 százalékot.” (napigazdasag.hu)

„A növekedés hajtóerői – az európai konjunktúra javulása, az EU-támogatású fejlesztések felpörgetése, a rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása – ugyanis már a tavalyi év második felében hatottak, ezek dinamizáló hatása így kimerülőben van. (…) 2015-ben a GDP 2%-os növekedése várható” (2014. szeptember)

„A 2015-ben várható 2%-os magyar GDP-dinamika még magasabb az EU 1,5%-os átlagánál, de míg az EU-ban ez szerény gyorsulás, nálunk lassulás következménye. Ez az ellentétes tendencia 2016-ra már az olló fordított nyílásához, a 2%-os EU-növekedéstől elmaradó, 1,7%-os magyar növekedéshez vezethet.” (2014. december)

„A Merrill londoni elemzője 3,9%-os magyar GDP-növekedésre számít 2015-ben az eddigi 3,4%-os előrejelzés helyett, míg 2016-ban 2,9%-os növekedés jöhet az eddig várt 2,7% helyett.” (Portfolio)