Az Európai Bizottság legújabb terve szerint fejenként 77 millió forintot fizettetnének minden egyes migráns után azokkal a tagállamokkal, akik nem akarják befogadni őket. A HVG szerint ez minden magyar embernek mindössze 10 ezer forintjába kerülne. A Spíler is utánaszámolt: évente ezermilliárd körüli összegről van szó, ami fejenként 90 ezer forintot jelent.
Az uniós csatlakozásról szóló népszavazás esetében nagyon nagy volt a tét, de a csatlakozást mindenki törvényszerűnek érezte, nem volt valódi választás. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás fontos volt, mert akkor még nem lehetett tudni, hogy mikor lesz a jobboldalnak kétharmados többsége, és azért is, mert kiderült, ki hova áll a nemzeti összetartozás kérésében. Jelentősége azonban nem volt európai szintű. A szociális népszavazás már csak egy szög volt a bukott baloldal koporsójában. Most azonban tényleg történelmi lehetőség előtt állunk. A betelepítési kvóta kérdésében dönthetünk, hogy az ezeréves magyar államot vagy a brüsszeli bürokráciát választjuk. Döntésünknek évtizedekig ható és európai szintű következményei lesznek.
Gyurcsány Ferenc összefogna a Jobbikkal, hogy együtt bontsák le a kétharmadot. Nem vicc, tényleg ezt nyilatkozta a Somogy Online-nak.
Pörzse Sándor szerint Vona Gábornak kell eldöntenie, hogy kivel szeretne együtt dolgozni, és kivel nem. Méghozzá gyakorlatilag azért, mert a Jobbik tagsága erre képtelen, mivel túl ostoba hozzá.
Hatalmi mátrixot készített a Politico európai kiadása, amely szerint a tagállamok közül Magyarország az ötödik legbefolyásosabb ország az Unió csúcsszervében, az Európai Tanácsban. Olyan országok között szerepel hazánk, mint Németország, az Egyesült Királyság vagy Franciaország. A hatalmi térkép elkészítéséhez az adott ország vezetőjének, illetve a Brüsszelbe delegált nagykövetének hatalmát és befolyását vették alapul.
Bár hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni az államfőválasztás első fordulójának eredményéből, mégis úgy tűnik, hogy nagy átalakulás előtt áll az osztrák pártrendszer. A több évtizede fennálló szociáldemokrata-néppárti hegemóniát felváltani látszik egy nemzeti-radikális–zöld törésvonal mentén berendezkedő pártrendszer. A közvélemény-kutatások szerint éppen egy éve vette át a vezetést a Szabadságelvű Párt (FPÖ) és azóta egyre csak nyílik az olló köztük és a vörös-fekete (SPÖ-ÖVP) tandem között. Ma már minden harmadik osztrák az FPÖ-t választaná, a Zöldek pedig bejelentkeztek a második helyért. Sorcsere az osztrák politikában?
Összeszedtük minden idők legemlékezetesebb amerikai elnökjelölti és elnökválasztási kampányfilmjeit Eisenhowertől Ted Cruzig.
Az osztrák államfőválasztás első fordulója okozta meglepetés miatt kevés szó esett a Szerbiában tartott előre hozott választásokról.
Novák Előd mellett talán sokakat meglephetett, hogy Vona Gábor a napokban okosba’ próbálja kinyomni a Jobbik főkurucait a bandériumból. Pedig az elmúlt napok jobbikos belharcát már tavaly júliusban, a magyarnemzetben elhelyezett főkegyúri esemes érkezése után fel lehetett jegyezni a 2016-os zsebnaptárba. A függöny mögül mintha Simicska Lajos és Török Gábor skubizná a hátbaszúrást.
Gyurcsány Ferenc Molnár Gyulát ültetné az MSZP élére. Ezzel a húzással újra egyesíthetné az MSZP-t és a DK-t. A magyar baloldal pedig visszakanyarodna oda, ahol 2008-ban volt.