Már az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa is elismerte, hogy az EU menekülpolitikája megbukott. Egy másik uniós diplomata pedig úgy fogalmazott, a kölni támadás „az utolsó szög” az uniós menekültpolitika koporsójában.
Európai Parlamenti képviselőkkel folytatott találkozóján, Dimitris Avramopoulos, a migrációért felelős görög uniós biztos elismerte, hogy a tavaly kidolgozott áttelepítési terv nem működik. A megállapodás szerinti 160 ezer főből eddig mindössze 227 embert tudtak áthelyezni az EU tagállamaiba Görögországból és Olaszországból.
Avramopoulos megállapítása fordulatot jelent az Európai Bizottság eddigi kommunikációjában. A kritikákra adott hivatalos álláspont ugyanis eddig az volt, hogy az áttelepítési mechanizmus még új és türelemre van szükség. A retorikai fordulat azután következett, hogy uniós tisztviselők egyre többször fejezik ki aggodalmaikat amiatt, hogy alig volt eredménye a Bizottság által még tavaly májusban elfogadott migrációs programnak. „Ami Kölnben történt az lehet az utolsó szög a koporsóban” – mondta egy brüsszeli diplomata utalva a német városban szilveszterkor, menekültek által elkövetett szexuális támadásokra. A név nélkül nyilatkozó bürokrata hozzátette, hogy képzelhetjük, vajon hány embert akarnak befogadni az események után azok az országok, aki már eddig is ellenezték a tervet.
A migrációs biztos, szintén a kölni eseményekkel kapcsolatban elmondta, hogy ha bebizonyosodik, hogy az elkövetők menekültek, akkor amennyiben a kitoloncolásuk nem lehetséges, börtönbe kell zárni őket. Az idei évről beszélve Avramopoulos azt mondta, hogy „a helyzet csak rosszabb lesz”. A jelenlegi cél pedig az, hogy az Európai Tanács kézzel fogható eredmények tudjon felmutatni februárban. Azt már most elismerte, hogy az EU menekültpolitikáját „újra kell gondolni”.
Sajnos azonban a cikk alapján úgy tűnik, hogy az újragondolás itt nem szigorítást, hanem könnyítést fog jelenteni, ugyanis az első dolog, amihez hozzányúlnának az a dublini szabályozásnak azon része, amely szerint ott kell a menekülteket regisztrálni ahol először átlépik az EU határát. Ez jelenleg elsősorban Olaszország és Görögország feladata lenne, a jövőbeni módosítás pedig e két ország válláról venné le a terheket. Vagyis a külső határok megerősítése és a bevándorlási áradat visszaszorítása helyett a megoldást abban látják, ha a regisztrációval kapcsolatos feladatokat áthelyezik más uniós országokba is – legalábbis a cikk erre enged következtetni.
A menekültügyi biztos azt is elismerte, hogy a EU és Törökország között tavaly év végén megkötött megállapodásnak sincs eredménye. Avramopoulos arra figyelmeztetett, hogy a schengeni övezetet meg kell védeni, mert ha az szétesik az lehet a vég kezdete az Európai Unió jövőjére nézve.
