Kovács Béla kémkedési sztorija csak a kezdet volt. Mára kiderült, a Jobbik bevándorlókat csempésző arcra bízta volna a közbiztonságot, és olyan embert indított képviselőjelöltként, aki egy békés makói polgár kecóját rámolta ki. Ráadásul a tetten ért fráterek még mindenféle kamukkal is próbálkoznak. Vona közben a süppedő bőrfotelből, Pörzse „Pörzsölő” Sándor párhuzamos valóságából osztja az észt.
Sokan azt hitték, hogy a világ legbénább jobbikos védekezését már KGBélánál ellőtték az egykor hithű unióellenes radikálisok. Volt ott minden, de a legszebb mégis az volt, amikor a komplett magyar média szanaszétsimogatott kölyökkutya módjára hagyta faképnél a „karizmatikus” Vonát, hogy fejvesztve szaladjon a Kuruc Gémes Bond után. Most ugye azt próbálják meg valahogy eladni, hogy bár van egy régi jobbikos duma, hogy vesszen a mentelmi jog, de a Kovács Béla azért valahogy mégsem mond le a mentelmi jogáról.
KGBélabá’ azonban csak gyenge előjáték volt az elmúlt napok jobbikos balhéihoz képest. Kiss Róbert volt gárdakapitány, akiről kiderült, hogy embercsempész, és akit nem is olyan rég még az egyik főradikális szólított mikrofonhoz egy bulin, meg akit a jobbikPravda méltatott címlapon. Szóval Vona Régi Gárdájának hőse határmenti feketézéssel meg jó sok ojróval bukott le, amire mindenféle baromságról kezdett hadoválni, hogy „ő csak beépült”, meg „le akarta buktatni” a csempészeket, kimaradtak viszont a fabulából az ürgebőrbe varrt békaemberek. Vonáék saját bevallásuk szerint már elhidegültek Kisstől, viszont úgy tűnik, hogy a családi balhé után is jó volt még Captain Garda egy fizetős melóra. Ugyanis valami csendőrség címszó alatt még így is kereshetett egy kis közdellát. Kapaszkodjon meg jó erősen mindenki a dedikált Szegedi Csanád-életműbe: Kisst „szakértőként” alkalmazták, a „csendőrség adminisztratív feladatkörének” elvégzésére is megbízást kapott. Nincs itt semmi látnivaló: Rablóból lesz a legjobb pandúr, szoci hoppmesterből meg ugye Vona legstabilabb mikrofonállványa.
Kiss Róbertből lehet még hűvös magányban írogató Grimm-brádör, de akár gyorsan elvtársi társasága is akadhat. Makón ugyanis egy jobbikos képviselőjelölt (T. Csaba) lépett be egy békés helyi polgár otthonának ablakán, csak „sajnos” tetten érték. Vigyázat, újabb feketeöves legendamesélés következik: a jobbikos fazon „azzal védekezett, hogy >>csak poén volt<<, és visszaadta az épp nála lévő serpenyőt. Később azonban feljelentést tettek ellene, mert a házból készpénz és Zsolnay porcelánok is hiányoztak.” Az is kiderült, hogy a jobbikos fazon a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik helyi csókája, a HVIM honlapja szerint országos vezetőségi tag, de a bírósági adatok nem egyeznek a nyilvános infókkal. Az viszont szintén bírósági sztori T. Csabáról, hogy visszaeső: korábban garázdaság miatt is volt már büntetve, plusz nagyjából 3 és fél évvel ezelőtt jogerősen két év – végrehajtásában öt esztendőre felfüggesztett – börtönbüntit kapott hivatalos személy elleni erőszak miatt.
Röviden: a csendőrség, a gárda, meg a rend pártja, a Jobbik egy pedigrés bűnözőt ajánlott a makóiaknak, aki most úgy néz ki, hogy visszaesett. Valamit mindenesetre már tudhattak a pacákról a helyi választók, mert a Jobbik jelöltjeként T. Csaba csak 70 szavazatot, meg egy ötödik helyet csípett el a tavaly őszi makói nagydíjon.
Eközben Budapesten Vona Gábor irodai félhomályban, egy bőrfotel mélyéből kormányzásról fantáziál.
Költői a kérdés: Milyen szutyokszégyenletes politikusbűnözők ezek, és milyen párt az, amelynél a fenti sztorik bármikor előfordulhatnak?
