A baloldal szenvedéstörténetének újabb állomása három választás és - a számukra - totális lebőgés után minket sem nagyon tud már lázba hozni. Ráadásul a humorunk sem a régi már. A vasárnapi történések a világ demokratikusabb oldalán mégis elérték az ingerküszöbünket. Következzen néhány megjegyzés a DEKA kerekasztalról.
Az még nem teljesen világos, hogy mi is az a DEKA (Demokratikus Kerekasztal), a megfejtés egyelőre várat magára. Annyi biztos, hogy Gyurcsány Ferenchez hasonlóan ők is előrehozott választást akarnak kierőszakolni. Sőt. A kormánybuktatás előkészítésének csúcspontja a március 15-ei tüntetés lenne, amely előrejelzéseik szerint a rendszerváltás utáni legnagyobb ellenzéki megmozdulás lehet. Kíváncsian várjuk, úgy is régen trollkodtunk már tüntetésen.
Az ellenzék nézőpontjából vizsgálódva a kitűzött cél persze reálisnak is tűnhet. A tüntetés megszervezése nem egy bonyolult dolog. Támogatásgyűjtés, beszédírók és beszédmondók, plusz egyéb kellékek: szórólap, színpad, láthatósági mellény, Orbán takarodj! tábla, buszoztatás, miegymás. A probléma inkább ott kezdődik, amikor a színpadon állva a meglévő üzenetet közvetíteni kell az ott lévőknek. Merthogy ilyen üzenet nincs.
Kedves ellenzékiek! Nem mintha annyira drukkolnánk nektek, de a politikacsinálás egy tudományág. Kormányváltás abból továbbra sem lesz, ha minden nap elmormoljuk fogmosás előtt/után a tükörben, hogy Orbán Viktor monnyonle. A politikai cselekvéshez kapcsolódik egy gondolkodásmód, aminek keretében meg kell határozni a politikai helyzetet, a problémákra válaszokat kell adni, a célok elérése érdekében fel kell kutatni az eszközöket, és válaszolni kell a „kik vagyunk mi, és kik ők”- kérdésekre is. Ez a minimum, ezeket a lépéseket megkerülni nem lehet. Jelen helyzetben a kormányváltást akaró szereplők arra sem képesek, hogy az önmeghatározásig eljussanak. Ha ez megvan, akkor majd lehet tárgyalni.
Addig pedig jókat röhögünk, és láthatóan a komplett magyar sajtó is jókat röhög azon, ahogy szeretett demokratáink megpróbálják megoldani a munkacsoport-vezetők versus zöld kocka nehezített gondolkodás- és képzeletfejlesztő játékot.
Nem beszélve arról, hogy a játékot olyanok játsszák, mint az a Bodnár Zoltán (Magyar Liberális Párt) aki a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején a Magyar Export-Import Bank vezetőjeként röhögve vett fel 3,6 millió forintot havonta. Neki például azt sikerült kinyögnie a vasárnapi DEKA-ülésen, hogy felülemelkedettségre van szükség, mindenkinek tiszta lapot kell adni. Nem azzal kell foglalkozni, hogy az elmúlt tíz évben mit csinált, hanem hogy a jövőben mit akar csinálni. Hát igen, ilyen múlttal a hátam mögött én is tiszta lapot kérnék.
Ha az önmeghatározás nem megy, akkor kis segítség: többek között ők azok az “ifjú” demokraták, akik február végig be fognak nyújtani egy ajánlatot a társadalomnak, hogyan kell egy haladó, virágzó, fejlődő Magyarországot építeni. Etelka néni, tessék majd figyelni!
u.i.: Tóth Zoltán választási szakértő tegnap reggel az ATV-ben bejelentette, hogy szakács lett. Na, őt például kifejezetten hiányoltuk a DEKA-ülésről. Csípős csirke csíkokat mindenkinek!
