Egy olyan politikai korrektség által uralt intézményben, mint az Európai Parlament, az őszinte szónoklat nagyon ritka. Ferenc pápának tegnap sikerült kilépnie a bullshit-dobozkából, ennek ellenére – vagy épp ezért – minden frakció állva tapsolta. Arra vettük a bátorságot, hogy kiemeljünk pár gondolatfoszlányt a tegnapi beszédből.
1. Az emberi jogokat mintha manapság szélesebb értelemben használnák, mégpedig úgy, hogy nem veszik figyelembe az ember alapvető társadalmi körülményeit és biológiai adottságait. Az emberi jogok fogalmát mintha nem kötnék össze a kötelesség épp oly fontos fogalmával.
2. Az emberi jogoknak egy olyan rendszerét kell kialakítani, amely az egyéneket összeköti a közjóval és a közösséghez való tartozással. Ha az emberi jogokat nem rendeljük alá a közjónak, akkor ezek a jogok korlátlanok lesznek és végső soron konfliktusokhoz és erőszakhoz vezetnek.
3. A méltóság azt jelenti, hogy az embert nem egyedüli lénynek, hanem társas lénynek képzeljük el. Európa legfőbb baja a magányosság és a társas kapcsolatok hiánya. Ez igaz a sorsukra hagyott öregekre, az igazodási pont nélküli fiatalokra, a városokban tengődő szegényekre és a jobb jövő reményében érkező bevándorlókra is. A magányosság a gazdasági válsággal csak tovább nőtt.
4. Az európai gondolat az emberbe vetett bizalmon alapul. Nem is igazán az állampolgárba, vagy a gazdasági alanyba vetett bizalmon, hanem a méltósággal felruházott emberbe vetett bizalmon.
5. Európát ma sokan egy korosodó nagymamának látják, amely elvesztette dinamizmusát. A születését előidéző nagyszerű gondolatok ma már nem vonzóak, helyüket átvette az intézmények technokráciája.
6. Politikai vitáinkat sokkal inkább a technokrata és gazdasági kérdések uralják, mintsem az európai ember jövőjével kapcsolatos valódi kérdések.
7. Európa történelme az álmok és a realitás, az ég és föld közötti állandó kölcsönhatásról szól. A jövője is azon múlik, hogy felismeri-e az összefüggést ezek között. Egy olyan Európa, amely elveszti érdeklődését az élet felsőbbrendű vonatkozásai iránt, azt kockáztatja, hogy elveszti saját lelkét.
8. A kereszténység nem csak a múltban járult hozzá az európai társadalom és kultúra kialakulásához, hanem a jövőbeni gyarapodásra is lehetőséget nyújt. Egy olyan Európa, amely megbecsüli a vallási gyökereit, ellenállóbb lesz a világban terjedő szélsőségek ellen is.
9. A demokrácia igazi ereje (azaz megérteni az emberek akaratát) nem törhet meg az egyetemességet nélkülöző multinacionális érdekek nyomása alatt. Ez utóbbiak gyengítik a demokráciát és láthatatlan hatalmak uniformizált gazdasági rendszerévé változtatják. Ez az előttünk álló egyik legfontosabb történelmi kihívás.
10. A család a társadalom alapvető és legkifinomultabb alkotórésze. Az egységes, jól működő család a jövőbe vetett remény legfontosabb alapja. E nélkül az alap nélkül a jövő csak homokra épülhet, kemény társadalmi következményekkel. A jól működő családok nem csak a fiatal generációknak adhatnak reményt, hanem az egyedül élő időseknek is.
11. A természet iránti tisztelet jóval többet jelent annál, hogy nem tesszük tönkre. Valójában jó célokra kell használnunk. Pásztorai vagyunk a természetnek és nem urai. A természet tisztelete emellett azt is jelenti, hogy tiszteljük benne az embert is, mint elidegeníthetetlen részét.
12. Olyan politikát érdemes folytatni, amely a munkahelyteremtésre irányul, de ehhez a munka méltóságát is vissza kell állítani azáltal, hogy megfelelő feltételeket teremtünk hozzá.
13. Ahhoz, hogy az Európai Unió párbeszédet folytathasson más államokkal, először is tisztában kell lennie saját identitásával. Arra biztatom Önöket, dolgozzanak azon, hogy Európa újra a legjobbat hozza ki magából.
