Gyengélkedő elnök, erőtlen külpolitika, egy álom vége. Nagyon csúnyán elverték Obamát és a demokratákat az amerikai félidős választásokon. Elpártoló fiatalok, szivárogtatás, vitatott pénzmozgások – így bukott el a „remény” és a „változás” hadserege.
Választások kétévente
Az Egyesült Államokban kétévente vannak fontos választások. Míg az elnöki ciklusok négyévesek, ezek félidejében mindig kongresszusi választásokat tartanak. Ilyenkor szavaznak az egész, két évre választott képviselőházról, amelybe az államok népességarányosan küldenek képviselőket. Emellett szenátusi választásokat is tartanak, de ez nem terjed ki az összes szenátorra. Ugyanis oda hat évre választanak tagokat (államonként kettőt), ezért kétévente csak a százfős brancs egyharmadáról döntenek a választók. Az alapszitu most az volt, hogy azoknak a szenátoroknak járt le a megbízatása, akik 2008-ban Obama első megválasztásakor a „Hope” és „Change” turbókampány segítségével nyertek.
Mi volt a tét?
2008-ban jópár hagyományos jobboldali, republikánus államban, elsősorban az USA középső részén tudtak nyerni demokrata jelöltek. Ezáltal egészen mostanáig a demokratáké volt a Szenátusban a többség, míg a Képviselőházban a republikánusoké. Ahhoz azonban, hogy Obama utolsó két évében még le tudjon tenni valamit az asztalra, szüksége lett volna arra, hogy ne egy totál ellenzéki Kongresszussal nézzen szembe. A fő tét a Szenátus többségének megszerzése volt, elsősorban annak a hat kiemelt szenátori helynek a demokrata megőrzése, amelyeket 2008-ban republikánus államokban szereztek meg a demokraták.
Hova tűnt az Obama-varázs?
Már a félidős választás előtti hetekben napi szinten jöttek a felmérések arról, hogy szétesett az Obama mögötti választói koalíció. Az elnök négy kiemelt, kisebbségi csoportnak köszönhette két korábbi győzelmét: az egyedülálló nőknek, a fiataloknak, a spanyolajkúaknak és a feketéknek. E társadalmi csoportokban verte péppé republikánus ellenfeleit, és most az első három csoportban gyengült meg a támogatottsága. Különösen a fiatalok hagyták el nagy számban Obamát. A bizalomvesztésnek sok oka van, de ezek közül kiemelhető az egészségügyi reform netes oldalának elbénázása, az Ebola-ügy következetlen kezelése és a gyengülő külpolitika. Obama 2008-ban és 2012-ben bónusza volt pártjának, de 2014-re jókora mínusszá vált. A republikánus kampány ezért csakis rá célzott, és hozzá akarta kötni az összes demokratát.
Így rontotta Obama a demokraták esélyeit
A Washington Post rögtön a választás másnapján leközölt egy rohadthosszú tényfeltúrást arról, hogy mi történt a két pártban a háttérben, a kampányszervezésben.
Obama népszerűsége idén év elejére nagyot esett, miközben folyamatosan veszekedett pártja szenátusi vezetőivel. Összevesztek például azon, hogy Obama az őt támogató pénzeszsákoktól mennyi pénzt irányított át a szenátusi kampányra. A legnagyobb hiba az volt, hogy miközben a demokraták stratégiája arra irányult, hogy helyi választásokként, két ember közötti döntésként állítsák be a szavazást, az elnök ezzel totálisan szembement. Egy nagygyűlésen kijelentette, hogy ez a szavazás az ő politikájáról, az eddigi döntéseiről szól. Ez volt az a mondat, amit a demokraták egész évben el akartak kerülni, és amit a republikánusok kampányvideói innentől visszhangoztak.
Az önmérséklet miatt nyertek simán a republikánusok
A repik idejekorán felismerték, hogy a demokraták egyszerűen a legszélsőségesebb jobbos jelöltek hülye mondataira fogják kihegyezni kampányukat. Éppen ezért a republikánusok országos vezetése mindent elkövetett, hogy olyan jelöltek kerüljenek a csapatukba, akik mérsékeltek és nincsenek veszélyes mondataik a múltból. Mississippi államban egy esélyes teapárti republikánust korábbi támadható megnyilvánulásai miatt a saját pártvezetése nyírt ki az előválasztásokon – néhány szerencsétlen mondat jól időzített kiszivárogtatásával. A legnagyobb jobboldali pénzgyűjtők a mérsékelt jelöltek mellé álltak. A jelöltek felkészítését annyira komolyan vették, hogy kamu újságírói lerohanást szerveztek a saját jelöltjeik ellen egy repülőgépi csomagváróban, ahol az abortuszról és más nehéz témákról faggatták őket.
Béna kacsázás jön?
A republikánus többséggel bármi benne van a pakliban, az is, hogy ádáz küzdelem és az ezzel járó bénulás jön Washingtonban. A megosztott repik fő üzenete azonban a 2016-as elnökválasztásra a tervek szerint az lesz, hogy bizonyítják: tudnak kormányozni. Ennek jegyében a fő ügyekben (pl. bevándorlási törvény, egészségügyi reform) valószínűleg nem lesz megegyezés az elnök és a Kongresszus között, de több kisebb témában (pl. egyes adótörvények, kereskedelmi ügyek) lehet majd látványos összeborulás.
