Az RMDSZ ismét kormányra került. 1996 óta nem volt olyan parlamenti ciklus, amikor ne lettek volna kormányon. Nem mindig a választáskor kerültek oda, hanem gyakran cserejátékosként, mint most is. Mi a titkuk? A politikai állandóság, ami a nyugati – köztük a magyar – politikai kultúra sajátja. Azt tudni kell, hogy Románia erősen a bizánci politikai kultúra hatása alatt van. Ha például valakit egy párt jelöltjeként megválasztanak képviselőnek, az nem biztos, hogy néhány hónap múlva nem a pont ellenkező előjelű frakció tagja lesz. Az idő pénz, szokták mondani a művelt amerikaiak. A pénz idő, szokták mondani a nemkülönben művelt román képviselők. Ebben a koordináta rendszerben pedig egy mindig egységesen mozgó, különösebb sztárallűrök nélküli politikai formáció aranyat ér, még akkor is, ha az a frakció nem mondható túl nagynak. Az RMDSZ titka nagyjából ez. De nézzük mit jelent az újbóli kormánytagság az erdélyi magyarságnak.
Sokan azért szkeptikusak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányra kerülését illetően, mert szerintük a párt eddigi tevékenysége nem hozta el az erdélyi magyarok Kánaánját. Tény, hogy stratégiai kérdésekben az RMDSZ inkább az alig látható tyúklépések taktikáját választotta, amely nem jelentett mást, mint a román többséggel való párbeszédkeresést és kompromisszumos megoldásokat.
A szkeptikusok szerint a minden félnek jó kompromisszumokra való törekvés nem más, mint a problémák elodázása, és másra nem jó, mint semmitmondó politikai nyilatkozatok kötögetésére. A jelenlegi román parlament alsóházában az RMDSZ színeiben politizáló 18 db képviselő harmada már 2000-től koptatja a Képviselőház padsorait.
Az RMDSZ szerint komoly előrelépés történt a magyarság helyzetét illetően, ugyanis a kormányba való belépés feltételeként megegyezés született két dokumentumról. Egy rövidebb a kormányzati megállapodásról, valamint egy hosszabb a politikai megállapodásról.
A programpontokat végignézve a legszembetűnőbb az, hogy konkrét és számszerűsíthető vállalásokat nem olvashatunk. Arról igen, hogy a kormányzó felek közösen fognak kezdeményezni a magyarság számára fontos kérdésekben politikai döntéseket. Ezek az alkotmánymódosítás, amely előfeltétele az áhított területi vagy kulturális autonómiának, az ország területi-közigazgatási átszervezése a különböző régiók tradíciói, kulturális jellemzői és történelmi sajátosságai alapján, a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak szabályozása, a Marosvásárhelyi Orvosi es Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozása, és az etnikai arányosság intézményesítése. Szóval kezdeményezni fognak, de megoldást találni egyelőre nem tudtak. A megállapodás szerint továbbá az aláírók egyeztetnek „minden olyan kérdésben, amely a magyar kisebbség kulturális, nyelvi és oktatási identitásával kapcsolatos, illetve az oktatási törvény módosításairól.” Egyeztetni fognak, de megoldást találni egyelőre nem tudtak. A helyi közigazgatás kérdésében a felek megállapítják a decentralizációs folyamat folytatásának szükségességét. Megállapítják, de megoldást találni egyelőre nem tudtak. Konkrét vállalást a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet pénzügyi támogatásáról és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatáról találunk. Ez elég soványka.
Kétségtelenül üdvös ugyanakkor, hogy az Victor Ponta miniszterelnök új kormányában két kormánytagot is delegálhat az RMDSZ. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter lesz, Korodi Attilát pedig környezetvédelmi miniszterként állhat ellen a verespataki bányaberuházásnak. A két miniszteri poszt mellett a Szövetség 14 államtitkári helyre is jogosult, és nagy valószínűséggel a Maros megyei prefektusi helyet is magáénak tudhatja.
A nagy túlélő Victor Ponta az RMDSZ kormányba hívásával kétségtelenül a legnagyobb nyertes. Az eddig kormányzó Szociálliberális Unió szétszakadásával újra tudja biztosítani politikai stabilitását. Erre szüksége is van, mivel közeleg az államfőválasztás. Az erős mozgásterű román félprezidenciális rendszerben nagyon fontos kérdés, hogy ki lesz a közvetlenül megválasztott államfő, a kampányhoz pedig nyugodt körülmények kellenek.
Ugyanakkor kényszerhelyzetbe került az RMDSZ is. Virítania kell majd kormánypártként a magyarok felé valamit. A kisebbségi kérdés napirenden tartásában kétségtelenül jó pozíciót elfoglaló Szövetség mellet ugyanakkor vannak más pártok, szervezetek és kezdeményezések, amelyek eddig többé-kevésbé sikeresen képesek tematizálni az erdmagyar közéleltet.
