Józsa Istvánból – aki több mint 6 milliárdot karmolt 10 év alatt az MVM-től –, Bajnaiból, de főleg Gyurcsányból atom- és oroszellenes hazaffy lett, akik azt hangoztatják, hogy az a sokat emlegetett, 2009-es országgyűlési felhatalmazás az atomerőmű-bővítés kapcsán nem is úgy volt, és ők igazából nem is akartak atomot. Hát dehogynem. Éppen úgy volt.
Persze teljesen nyilvánvaló, hogy a vita igazából nem Paks bővítésének "szakmai" vagy "jogi" alapjairól szól, de azért szakmázzunk és jogászkodjunk egy kicsit. A jelenlegi kormánypártok Paks kapcsán arra hivatkoznak, hogy törvényi előírás szerint (ez majd mindjárt fontos lesz) az Országgyűlés 2009-ben felhatalmazást adott a bővítésre - az ellenzék pedig persze bőszen hangoztatja, hogy ez szemenszedett hazugság, a vonatkozó parlamenti határozat csak az előkészületekre ad engedélyt.
Hogyisne. Először is, apró mellékszálként szögezzünk le valamit. A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló háttérprojektek, a Lévai- és a Teller-projektek 2007-ben kezdődtek, az MVM azokat - akkor természetesen valóban mindenféle parlamenti felhatalmazás nélkül - a Pénzügyminisztérium utasítására kezdte meg. Ki volt akkor a pénzügyminiszter? Hát persze, hogy a Veres Jani! Ezt követően 2009 februárjában Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként maga mondta a következőket az Országgyűlésben:
"Szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy arra kérje az Országgyűlést, hogy még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük".
Tehát: a kormány arra kérte az Országgyűlést, hogy Paks bővítéséről hozzon döntést. Nem arra, hogy előzetesen adjon előzetes elvi előzetességet az előtanulmányok előlefolytatásához, hanem arra, hogy bővítsenek. Vajon mire alapozva mondhatta ezt a Feri? Nem volt ő olyan hülye, a törvényt ismerte. Az Atomtörvény akkor, 2009-ben hatályos szövegének vonatkozó bekezdése, amelyre alapozva aztán az akkori kormány beterjesztette, majd a parlament elfogadta a bővítésre vonatkozó határozatot, így szólt:
"Meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges".
Tehát keverve van a szezon a fazonnal: az akkor hatályos törvényszöveg szerint - ahogy arra Gyurcsány Ferenc is helyesen hivatkozott fent idézett felszólalásában - a bővítéshez volt szükség az Országgyűlés előzetes hozzájárulására. A felhatalmazó határozat ez alapján a paragrafus alapján tehát nem előkészülethez, előtanulmányhoz meg mit tudom én mihez járult hozzá, hanem ahhoz, hogy azt a nyavalyás atomerőművet bővítsék.
Azt már nem is merem mondani, hogy a jó öreg Podolák György - aki mindannyiunk szerencséjére 1966 óta az MSZMP tagja - a 2009-es eseménysor után úgy nyilatkozott: "Nincs más alternatíva, mint új nukleáris erőművet építeni, mert nem elviselhető a 80 százalékos importigény, amit a gázra alapozott energiarendszer okoz". Azt pedig tényleg végképp szégyellem megemlíteni, hogy a korábbi energiapolitikai koncepcióhoz benyújtott 2008-as módosítójukban - Podolák mellett pl. Józsa István, Szanyi Tibor, de Mesterházy Attila is - éppen azt indítványozták, hogy az atomerőművi bővítés kapcsán az olyan puha megfogalmazások, mint "az esetlegesen szükségessé váló", kerüljenek törlésre, azért, hogy "a nukleáris energia hasznosítása területén bátrabb lépések megtételére ösztönözzék a Kormányt".
Csókolom.
