Megszületett a várva várt megállapodás. Eldőlt, a volt MSZP-SZDSZ koalíció újra összeáll, hogy csatába vezesse a szociálliberális seregeket Orbán Viktor ellen. Ugyanakkor a megállapodással ma az is végérvényesen eldőlt: a baloldal megújulási kísérlete csúfosan megbukott. A Spíler Kremlinológia Fősztályának titkos elemzése következik.
Ki nyert ma? Erre a kérdésre jelen és jövő időben is érdemes válaszolni. A jelen idejű nyertes egyértelműen Mesterházy Attila. Ő ma mindent vitt. Szívós munkával elérte, hogy az MSZP-ből kiszorítsa ellenlábasait és kivárásos taktikával megvárta, hogy a 2012 októberében az ellenzék vezére szerepre bejelentkezett Bajnai nullára írja magát. Mindezt megkoronázta azzal, hogy a karácsonyi paktum eredményeként, január elején vele mosta fel a padlót. Bajnaival mondatta ki: Gyurcsányt be kell engedni. Aztán elérte azt is, hogy a példás gyorsasággal létrejött MSZP-SZDSZ koalíció őt nevezze meg miniszterelnök-jelöltnek. Mindezek ellenére Mesterházy vabankot játszik. A taktikája csak és kizárólag akkor vezethet eredményre, ha valami csoda folytán a balliberálisok megnyerik a választást és így megalakulhat az első Mesterházy-kormány. Ennek azonban most igen kicsi a valószínűsége.
Ki nyer holnap? A jövő idő nyertese egyértelműen Gyurcsány Ferenc. A mai nap az ő diadalmenete. A mai napon sikerült ugyanis a 2009-es megbuktatása óta zárva tartott karantén ajtaját szélesre tárnia. És neki ma ez épp elég. Az idő neki dolgozik. Ha ugyanis Mesterházy megnyeri a választást, neki miniszteri poszt jár. Ezt a forgatókönyvet pedig már ismerjük 2004-ből. Ha Mesterházy nem nyeri meg a 2014-es választást, neki úgy is jó. Valószínűtlen ugyanis, hogy a jelenlegi MSZP elnök két bukta után a helyén maradjon. És ebben az sem segít, hogy Mesterházy a saját embereivel rakja tele a listát. Gyurcsány valószínűleg anélkül is el fogja tudni foglalni az MSZP-t, hogy most azon belül számottevő bázisa lenne. Emlékezzünk vissza 2007 februárjában már az őszödi beszéd kiszivárgása után 89%-os szavazati aránnyal választották meg az MSZP elnökévé. Egy Mesterházytlanított MSZP-ben fel fog erősödni az új, erős kezű vezető iránti vágy, Gyurcsány pedig szerényen meghajlik majd a népakarat előtt.
Ki nyelt ma? A búvárszivattyút ma egyértelműen Bajnai, az Együtt 2014 és a PM vette a nyakába. Nem csak azért mert az új megállapodás értelmében 11 egyéni jelöltjükről le kellett mondaniuk, nem csak azért mert a közös listán nagyítóval kell keresni a pártszövetség jelöltjeit, nem csak azért, mert ha rosszul sül el a választás, még önálló frakciót sem tudnak alapítani, hanem azért is mert elvesztették annak az esélyét, hogy tényezővé váljanak a magyar politikai életben. Ezzel a megállapodással még az SZDSZ szerepről is lemondtak, maximum Kupa Mihály-féle epizódszereplőkké válhatnak. Mindezek mellett a búvárszivattyú mélyebbről hozza a zavaros vizet a maroknyi PM-esnek, akiknek a méretes szopóroller mellett szembe kell nézniük a saját bűntudatukkal is. A 2010-ben mainstream ellenes erőként megjelent LMP volt vezéralakjainak ugyanis parlamentbe kerülésük idején pont az volt a szexepiljük, hogy elutasították mind a két nagy pártot és vele együtt a rendszerváltoztatás utáni húsz évet. Most pedig pont annak a nagy pártnak a félig megfőtt, mócsingos koncán kénytelenek osztozkodni.
Ki van mögötte? A politológusok, történészek, összeesküvés-elméletgyártók nyilván sokáig fognak vitatkozni, hogy mi is történt 2013 karácsonyán. Amit tudunk, hogy neves baloldali értelmiségiek nyomás alá helyezték Bajnait és Mesterházyt, hogy Gyurcsányt vegyék be az összefogásba. Az azonban kissé valószínűtlennek tűnik, hogy 80 feletti filozófusoknak és kiöregedett humoristáknak ekkora nyomásgyakorló ereje van. Ezt már megpróbálták Szárszón is, akkor sem sikerült. Valószínű, hogy a végleges tromf máshonnan érkezett. Bár erről senki nem beszél, de nyilvánvaló, hogy vannak olyan külföldi politikai erők, akiknek minden pénzt megérne Orbán leváltása. A karácsonyi paktum létrehozásával valószínűleg erre tettek egy utolsó kísérletet. Persze nehéz még végleges ítéletet mondani, de annyi bizonyos, hogy a baller elit, Bajnai, Mesterházy és Karácsonyék felelőssége lesz, hogy „a mentálisan megzakkant bolsi milliárdost” (copyright by Szanyi Tibor) kiengedték a karanténtból és újra rászabadították az országra. Ezzel várhatóan még hosszú évekre prolongálták a háborús közállapotokat és hosszú évekre megakadályozták a baloldal megújulását.
Ki nyerhet még? Nem nehéz megmondani, hogy a kétpólusú politikai tér visszaállításának kísérletével a 2010-ben megjelent mainstream ellenes pártok, a Jobbik és az LMP nyerhetnek. Mindezek mellett nincsenek könnyű helyzetben, leginkább a saját hibájukból. Az LMP sokszoros pártszakadás és osztódás után nem tud maga mögött jelentős szervezett bázist. Esélye annyi lehet, hogy ha a körzetek nagy részében tud jelöltet állítani és releváns kampánnyal tud fellépni, akkor esélye van arra, hogy a kiábrándult bajnaista szavazók és a nagyvárosi bringások valahogy öt százalék fölé lökik a pártot. A másik nagy esélyes, a Jobbik sincs könnyű helyzetben, őket is számtalan kiválás tépázta meg. De a legnagyobb gondot saját maguk jelentik. A pártvezetés által újonnan meghirdetett konszolidáció tévút. Amerre ők most elindultak nincs szabad vegyérték, hisz azt a bázist a Fidesz erősen fogja. Nekik az MSZP-ből kiábrándultak felé vezethetnek még utak, de erre szemmel láthatóan vonakodnak rálépni.
De Szárszónak is egy a vége a mai megállapodás bebizonyította: a baloldalon a helyzet változatlan.
