„Ha az egyenlőségben hiszünk, csak az egyenlőség alapján érvelhetünk, nem pedig az alapján, mi jó a nőknek”. Az idézet származhatna valami, kortárs liberalizmust kigúnyoló blogbejegyzésből is, de nem. A vonatkozó gondolkodásmód elmebaj határán mozgó, de lényegretörő zip-fájlba tömörítése egy Népszabadságnak nyilatkozó (asszem) feminista szociológustól van. Tökmindegy, mi a valóság, ha a nemes eszme mást mond, annak úgy kell lennie – és pont.
Kísértet járja be az egyenlő bánásmód Európáját, a teczárizmus kísértete. Aláírom, hogy az ügyön (tudjuk: nők ingyen a Dobozba be - Teczár Szilárd az EBH-hoz be - döntés az EBH-tól ki) sokan és sokat derpegtek már: dajcstomitól elkezdve a fitneszfasiszta neokonzervatív Schobert Norbin keresztül a Fityelitaszig és Sebestyén Balázs "buzizásáig". Utóbbi kapcsán azért érdemes megjegyezni, hogy persze az hallatlan, ha valaki buzizni merészel, bezzeg ha ürülékből rakta volna ki az utolsó vacsorát - az mekkora poén lenne!
Szóval a komplett magyar celebvilág Záhonytól Hegyeshalomig megkommentálta a dolgot. Maga az érintett - aki valami megfejthetetlen oknál fogva nőbb akar lenni a nőknél - is szolgált elegendő háttérinfóval kezdeményezéséről, a bevezetőben említett Népszabó-riportban leírtak világítják meg igazán ennek a gondolkodásmódnak a velejét. Az ismert, hogy Teczárt az bántotta leginkább: a szórakozóhelyek az ingyenes belépővel azt üzenik a nőknek, hogy passzív nyeremények, akiket a cselekvő és fizetőképes férfiaknak meg kell szerezniük. Tehát a nők ez alapján szerinte árunak minősülnek, akikért (a belépőjegy megvásárlásával) a férfiak a helyszínen fizetnek. Én nem mondom, hogy ez már alapjáraton is mekkora balfaszságnak minősül, sőt, arra sem hívom fel a figyelmet, hogy ilyesmivel a töketlen skandinávok szoktak foglalatoskodni, akiknek szociális jólétükben általában nincs jobb dolguk, mint a gender-balance-szel (értsd: társadalmi nemek közötti egyenlőség megteremtése) meg a vemhes rozmárok abortuszhoz való jogával foglalkozni.
Azt viszont mondom, hogy öröm nézni, ahogy a hasonszőrűek próbálnak még pluszban szellemi támasztékot szolgáltatni a nemes akcióhoz. Ebben különösképpen az a vicces, hogy ők - pl. a fent idézett feminista szociológus-félék - tök komolyan ugyanazt hozzák fel támogató érvként, mint amit más, normálisan gondolkodó ember mondd el - ellenérvként. Mert ugye jelen esetben tényleg teljesen nyilvánvaló, hogy Teczár jól kibaszott azokkal a fiatal, egyetemista csajokkal, akiknek eddig tök jó volt, hogy el tudtak menni ingyen (oké, oké, "belépődíj-mentesen") bulizni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy bepasizzanak (emlékeztetőül mondom, hogy a szórakozóhelyek olyan helyek, ahová a lányok általában azért mennek, hogy összejöjjenek pasikkal - és fordítva). Bár az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyedi döntése nem lesz kötelező valamennyi hazai partyplace-re, és a Doboz maga amúgy értékelendő módon szembemegy vele, az kijelenthető, hogy az egésztől a nőknek jó vagy jobb nem lesz vagy lenne (sőt...) - cserébe persze egyenlőség, az persze nagyon van. Mit mond erre a szociológus? Hát persze, hogy azt, hogy CSAK az EGYENLŐSÉGET szabad néznünk, és NEM AZT, hogy mi a JÓ.
A félelmetes az egészben persze az, hogy míg józan gondolkodású ember az efféléken kínjában inkább röhögne ("ilyen nincs, ilyen nincs - és mégis van!"-alapon), addig ezen az egészen érződik, hogy az ezzel foglalkozók ezt nagyon komolyan gondolják. Ilyeneket olvasok például (figyeljük a dőlt betűs kiemeléseket!): az ilyen "jelenségre alkotta meg a gender-elmélet a jóindulatú szexizmus (nem hiszem el, hogy ilyen jelzős szerkezetet ki lehet találni! - a szerk.) fogalmát. Eszerint a nőket látszólag dícsérő kijelentések ('a nők egyszerre több dologra tudnak figyelni', 'a nők kooperációra törekszenek') is hosszú távon hátrányosak [...] ezek a jóindulatúnak tűnő kijelentések a szexizmus báránybőrbe bújt farkasai (áááááá - szerk.). Az ilyen kijelentések egyrészt ugyan úgy általánosítóak, mint bármilyen megbélyegző címkézés, és így önmagukban károsak. De arra is jók, hogy ezekkel el lehet ismerni a nők néhány pozitív tulajdonságát, cserébe pedig legitimálni lehet a más területen való hátrányokat. Ez mindkét nemre korlátozó lehet, a nőket például belekényszerítheti egy gondoskodó, háttérbe húzódó szerepbe, a férfiaknak pedig mindig erősnek, határozottnak kell lenniük".
Szóval jó, ha tudjuk, hogy a fenti, első blikkre inkább megmosolyogtató okfejtések mögött teljesen komoly és elhatározott szellemi háttérország van - legfeljebb annyit hajlandóak beismerni, hogy "lehet, túl komplex az üzenet" és hogy azt még "nem sikerült elég jól kommunikálni". Én remélem, hogy nem is fog sikerülni. Teczárral és Ferge Zsuzsával együtt vallom ugyanis, hogy "a kizárólag a modernizációs sémákban gondolkodó baloldali modell kifulladt".
