Az Eurostat szerint tavaly soha nem látott mértékben csökkent a szegénységgel érintettek száma Magyarországon. A brüsszeli statisztikusok szerint már kevesebb a szegény ember Magyarországon, mint Portugáliában.
Az Eurostat mérőszáma nemcsak azokat gyűjti össze, akik súlyosan rászorulónak számítanak, hanem azokat is, akik dolgozói szegénységben élnek – az átlagos jövedelem 60 százalékánál kevesebbet vittek haza –, illetve azokat, akik ún. alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek. Az utóbbi azokat a háztartásokat jelenti, ahol az aktív korú felnőttek az elmúlt évben a saját munkaképességük 20 százalékát sem használták ki.
2010-ben a szegények száma 2 millió 948 ezer volt. A válság hatására a következő pár évben némileg nőtt a szegények száma, de 2013-ban olyan fordulat következett be, aminek köszönhetően 2 év alatt történelmi, rekord alacsony szintre csökkent a szegénység hazánkban. Az Eurostat szerint 2 millió 735 ezer szegény él ma Magyarországon. A mutató létezése óta ez a legalacsonyabb érték. Több mint 210 ezerrel kevesebb a szegénységgel érintett személyek száma, mint 2010-ben, a „szegénypárti” szocialista kormányzás végén. Hogy is jellemezte Fletóék egyik utolsó évét Ferge Zsuzsa, Gyurcsány korábbi őszinte híve? „2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen.”
Nemzetközi összehasonlításban is egyre jobban állunk. 2005 óta, amióta Európa-szerte mérik ezt a mutatót, most történt meg először, hogy Magyarországon kevesebb szegény él, mint Portugáliában. Az ibériai országban 2 millió 765 ezer volt a szegénységgel érintettek száma 2015-ben. Persze, nem mondhatjuk, hogy „megálljunk, mert itt van már a Kánaán.” Ausztria és Csehország például még mindig sokkal jobb adatokkal büszkélkedhet. Nem is lesz könnyű utolérni ezeket az országokat, gondoljunk csak arra, hogy Csehországban harmad annyi roma sem él, mint Magyarországon. A romák körében pedig a szegénység kockázata sajnos jóval magasabb az egész térségben.
A szegénység visszaszorításában a reálkeresetek gyors emelkedése játszhatott szerepet, de a közmunkaprogram jövedelememelő hatása is meglátszik a számokon. 2013 óta már több mint 11 százalékkal nőttek a reálkeresetek, és idén is tovább emelkednek az állami béremeléseknek, az adócsökkentéseknek és a családi adókedvezmény növelésének köszönhetően.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség az életszínvonal további emelésére, de a Gyurcsány-alakzat által álszent módon emlegetett „4 millió szegény országa” maszlagot most már az új kedvenc gazdijuk, Brüsszel is cáfolja.
