Nekünk magyaroknak még megvan a lehetőségünk arra, hogy ne éljünk egy olyan világban, ahol mindennapos a terror és mindennapos a terrorkészültség.
Tegnap este az eddigi legbrutálisabb terrortámadás történt Franciaországban. Nizzában a merénylő egy teherautóval hajtott bele a nemzeti ünnepen tűzijátékot néző tömegbe. 84-en meghaltak, 18 ember állapota életveszélyes 50-en megsebesültek és több mint 100-ra tehető azoknak a száma, akik sokkos állapotba kerültek. A merénylőt két kilométer után sikerült lelőni.
Az utóbbi időben egyre gyakoribbak a terrortámadások Nyugat-Európában. Ezeknek az elkövetői rendre radikális muzulmánok. Közös jellemzőjük továbbá hogy első-másod- vagy harmadgenerációs bevándorlók. Eközben Európa vezetői még mindig téli álmukat alusszák. Nem hajlandóak elismerni az egyértelmű kapcsolatot a bevándorlás és a terrorizmus között. A terror, amelyet eddig a világ távoli pontjain a tv képernyőjén nézhetett az európai polgár már a szomszédos, vagy saját városában zajlik. Mindez pedig azért van, mert a nyugati politikusok beengedték a terrort a saját földjükre, rövid távú gazdasági megfontolások alapján.
Persze nem csak a bevándorlás és a terrorizmus nyílt kapcsolatát nem hajlandóak elismerni. A nyugati és a magyarországi sajtó egy része is úgy értelmezi az eseményeket, hogy „a terrorizmushoz most már hozzá kell szoknunk”. Valamint ahhoz is, hogy állig felfegyverzett gépkarabélyos rendőrök és katonák grasszálnak az európai nagyvárosok utcáin. Az állandó terrorhoz és az állandó terrorkészültséghez. Ugyanazok érvelnek így, akik lelkes támogatói a bevándorlásnak és egyben az egyének szabadságjogainak. Nem veszik észre, hogy a saját világukat pusztítják el lépésről lépésre. Azt, amit valaha „szabad világnak” hívtak. A leggroteszkebb pedig az, hogy az iszlamisták éppen azokkal kezdik mindezt, akiket a jogvédők előszeretettel védenek: a melegekkel, a zsidókkal és a nőkkel.
Nekünk magyaroknak azonban nem kell egy ilyen világban élnünk. Egyáltalán nem kell hozzászoknunk sem a terrorhoz, sem pedig az állandó terrorkészültséghez. Nekünk még van választásunk. És van még lehetőségünk arra, hogy elkerüljük azt a brutális világot, amely Nyugat-Európában épp születőben van.
Ezért kell kiállnunk Magyarország szuverenitása mellett. Hogy a magyar nagyvárosokban soha ne játszódhassanak le olyan események, amelyek Párizsban, Nizzában vagy éppen Kölnben. Nekünk még megvan a lehetőségünk, hogy mindezt meggátoljuk. Nekünk még van lehetőségünk nemet mondani.
Ezért kell elmennünk októberben szavazni és behúzni az ikszet a NEM-re. Mert csak így mondhatunk nemet a terrorra.
