A minap belebotlottunk ebbe a fontos, okos cikkbe a Szilícium-völgy ideológiájáról. Tom Schulz, a Spiegel riportere meglepően mélyre ásott a témában, és írásában rámutat, hogy a digitális óriások – többek között a Google, a Facebook, az Apple és az Uber – mennyire agresszív ideológiát és terjeszkedési stratégiát követnek. A céljuk nem a piaci rések kihasználása, sokkal inkább a világ piacainak teljes letarolása. Víziójuk: a piacok globális uralása. És mindez a világgazdasági és technológiai változásokra tekintve, nem is elérhetetlen számukra.
Az elmúlt évtized technológiai fejlődése lélegzetelállító, de ez még csak a kezdet. Az új technológiák egyre gyorsuló ütemben nyernek teret. Alig hét éve jelent meg az első iPhone, ma pedig már sokak számára elképzelhetetlenek a mindennapok okostelefon nélkül. A vezető nélküli autó – az akkori próbálkozások ellenére – még tíz éve is sci-fibe illő dolog volt, ma már nem vagyunk tőle különösebben lenyűgözve, ha az ilyen autókról szóló híreket olvassuk. A szemünk előtt zajlik a dróntechnológia robbanásszerű fejlődése, amelynek katonai jelentőségét a mindennapokban nem érzékeljük, annál jobban észlelni fogjuk a gazdasági alkalmazásainak térnyerését. Az intelligens rendszerek terjedése is brutális változásokat hoz majd.
Sokan beszélnek az adatgyűjtés problémájáról, egyes iparágak csillagának leáldozásáról, és arról hogy a robotok hogyan veszik majd el munkahelyek százmillióit. Ehhez viszonyítva viszont kevés szó esik egy fontos kérdésről: kinek a kezébe kerül a hatalom. Úgy tűnik megállíthatatlan a globális elit súlypontjának eltolódása a Wall Streetről a Szilícium-völgybe. Itt olyan emberekről van szó, mint Sergey Brin a Google-alapító, Tim Cook az Apple vezére, Mark Zuckerberg, a teslás Elon Musk vagy Travis Kalanick Uber-vezér. És többek között itt van még a „Paypal-maffiának” nevezett kör is. Ők mind alapvetően mások, mint az elmúlt kétszáz év kapitalistái. Kevésbé kiszámíthatóak, utópisták, küldetéstudatosak. Schulz szerint az új ideológiájuk teszi őket mássá, és ebből az ideológiából következik, hogy világuralomra törnek: le akarnak igázni minden létező iparágat és versenytársat. Ilyen szempontból is elgondolkodtatóak Zuckerberg legújabb bejelentései.
Az új digitális mogulok hisznek abban, hogy a technológiának gyökeresen át kell formálnia a társadalmat, és ha olyan maradi intézményekbe ütköznek, mint a magánélet védelme vagy az adatvédelem, akkor azokat le kell bontani. Ideológiájuk kulturálisan újbaloldali, gazdaságilag pedig hardcore kapitalista, és mindez a technológiába vetett – szinte vallásos – hittel párosul. Egyes főideológusaik, például Ray Kurzweil és Sebastian Thrun meg vannak győződve arról, hogy belátható időn belül megalkotható a szingularitás – egy mindentudó mesterséges intelligencia –, mely Utópiába vezeti az emberiséget. Míg Peter Thiel szerint a technológiának a demokráciát kell maga alá gyűrnie, hogy biztosíthassa a kapitalizmus kiteljesedését.
Az Uber jó példája a „mi mindent megtehetünk” gondolkodásnak, ami ezt az új globális digitális elitet jellemzi. Öt év alatt 41 milliárd dolláros birodalmat építettek ki úgy, hogy a szabályokat megkerülve piacokat taroltak le, miközben a versenyelőnyük az adóelkerülésből és a személyszállításra vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásából ered. Nem meglepő, hogy már számos államban és városban korlátozták a használatát, Spanyolországban pedig teljesen be is tiltották. Schulz szerint Travis Kalanick Uber-vezér víziója ennek ellenére az, hogy világszerte minden közlekedési formát az Uber váltson fel úgy az áru-, mint a személyszállításban. Kalanick gondolkodását jól jelzi az, ahogy egy alacsony fizetéseket kifogásoló uberes sofőrnek csak ennyit válaszolt: nincs helye a kritikának, hamarosan úgyis szoftverek vezetik majd az autóikat.
