Kommunisták és szélsőjobbosok rajzolják át Európát?
A kommunista Sziriza a voksok 36,3 százalékával megnyerte a görög választásokat, társául a szélsőjobboldali Független Görögök Pártja (ANEL) szegül majd. Görögország Európa első szabadon választott kommunista-szélsőjobboldali kormányával történelmet írt. Futurisztikusnak tűnhet, de mindez Magyarországon is megtörténhet.
Mit akar a Sziriza?
A két szélsőséges görög párt a kampány alatt világossá tette: kukába vágnák az eddigi, a pénzügyi fegyelmet középpontba helyező és szociálisan érzéketlen gazdaságpolitikát. Újratárgyalnák az államadósságot, amit úgy képzelnek, hogy adósságuk jelentős részét simán nem fizetnék vissza, de legalábbis néhány évtizedig kevesebbet tejelnének. A korábbi görög kormányokra a trojka (IMF+Európai Központi Bank+Európai Bizottság) által ráadott kényszerzubbonyt tehát újragombolnák. „A proletárok e forradalomban csak a láncaikat veszíthetik”, szakállas bácsi sűrűn bólogat. A tét 240 milliárd euró, a teljes magyar költségvetés ötszöröse.
Ha ez még nem lenne elég, a Sziriza emellett széleskörű szociális programokat ígért a legszegényebb rétegeknek: ingyenáram a kisfogyasztásúaknak, élelmiszertámogatás a rászorulóknak, a korábban eltörölt karácsonyi bónusz visszaállítása, ingyenes orvosi és gyógyszerellátást a biztosítás nélküli munkanélkülieknek, ingyenes közlekedés a szegények számára. Tényleg úgy csinálnak, mintha az olajfákról zsét lehetne szüretelni, évente kétszer.
De ki állná a számlát?
Ahogy az már lenni szokott, a baloldal a költségeket a szemét gazdagok nyakába akarja varrni. Azaz rövid úton kiderülhet, hogy a középosztály nyúlhat a pénztárcája mélyére. Mi más is jöhetne? A görög gazdaság még mindig tetszhalott. Privatizálni nem akarnak. Szociális programjaikra pedig nem fognak újabb hiteleket kapni, főleg akkor nem, ha még a régiek visszafizetését is megtagadják.
Kérdéses, Európa hogyan reagál majd ezekre a fejleményekre és adott esetben várható-e valamifajta Jaltázás a görög komcsik és az európai vezetők között. Görögország csődje és az euró bedöntése ugyanis senkinek sem érdeke. A germánok azonban már kijelentették: a görögök nem varrhatják a német adófizetők nyakába a saját választásuk eredményét, ők nem fogják állni a számlát, s elvárják a korábban kijelölt reformok folytatását. Az is kérdés, hogy hogyan reagál a többi ország, amelyek szintén jelentős adóssággal és szociális problémákkal küzd? Ha az EU enged, az ugyanis precedenst teremthet a többi tagállam számára. Btw, az egyébként megvan, hogy a balos értelmiség új kedvence, a Sziriza nyíltan oroszbarát?
Populizmus csábítása
A Sziriza által képviselt populizmus azonban nem idegen egyes magyar pártoktól sem. A „gazdagok” megadóztatása régi mantra – hisz 2010 előtt is kiválóan szuperált a többkulcsos adórendszer. Ráadásul a Jobbik is régóta hangoztatja, hogy egyszerűen nem kell visszafizetni az államadósságot. Legdurvább görögözés: a baloldal bizonyos szereplői letették a garast a LÉT-pénz mellett, vagyis, hogy mindenkinek alanyi jogon járjon garantált alapjövedelem. Az sem zavarta össze őket, hogy ehhez számítások szerint olyan 160 stadionnyi pénz hiányzik, és a hosszú távú hatásokat senki sem látja.
Végül, hogy a lájktenger mennyire súlyos az egyes magyar baloldali pártok irányából a Sziriza felé, azt mi sem mutatja jobban, mint az alábbi Schiffer-bejegyzés, Szanyi Tibor „Bella Ciao” feletti örömködése, vagy a PM gratulációja. Magyarul: újra létrehoznák az elitek és a nehézsorsúak éhségmenetét, a „gazdagok”, azaz a koránkelők (plusz az éljenző újságírók) kárára. Az agymenésekkel mindent elveszítenénk – a visszatett láncokat kivéve.
