Azok óbégatnak most az új választási rendszer „antidemokratikus” vonásai miatt, akiknek 1990 óta teljesen megfelelt egy kommunista rendeleten alapuló, alkotmányellenes, hibáktól hemzsegő szabályozás. Akiknek jó volt, hogy 1994-ben az SZDSZ átverhette a palánkon szavazóit, akiknek jó volt, hogy háromszoros eltérések voltak a választókerületek között, akiknek jó volt a kopogtatócédulák, a manipulált átjelentkezések és az álságos kampánycsend intézménye. Akik most teljesen esélytelenek és ezért be vannak rezelve.
Nem az új választási rendszerrel van valójában azoknak gondja, akik azt hevesen kritizálják, hanem önnön magukkal: azzal, hogy népszerűtlenek, azzal, hogy az „elmúltnégyévet” elszabták. Azzal van bajuk, hogy arra futotta erejükből, hogy saját magukkal vitázzanak, és nem azzal, hogy egy kormányozni képes alternatívát – vagy legalább annak látszatát – alakítsák ki magukról.
Hogy erről eltereljék a figyelmet, persze a választások legitimitását akarják kétségbe vonni. Hogy az nem lesz fair, az nem demokratikus, az alapjáraton a kormánypártoknak kedvez, az„összekényszerítette” a „demokratikus ellenzék” pártjait – és a többi. Egyrészről azt lássuk be, hogy a közös lista nem az új, egyfordulós választási rendszer következménye. Az annak a következménye, hogy 2013 végére-2014 elejére egyre inkább szembeötlővé vált, hogy míg az Együtt-PM szépen megy lefele a közvélemény-kutatásokban és nagy erővel közelítette – felülről – az 5%-os bejutási küszöböt, addig ezzel párhuzamosan a DK a nulláról jött fel mint a higany (ti. Gyurcsány korábban is „a szarból hozta vissza a kormányzást”). Így a csillagok – számukra – szerencsétlen együttállása következtében az is előfordulhatott volna, hogy a szocikon kívül egyik párt sem jut be a parlamentbe, ha külön indulnak. Ezt nyilván ők is felismerték, és eljutottak addig, hogy hoppá - akkor itt közös lista kell (persze sokan jót röhögnének, ha itt nem sikerülne megugrani most vasárnap a 15%-os küszöböt). Szóval a sokat szapult egyfordulósságnak semmi köze ahhoz, hogy az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP összeállít – az csak annak köszönhető, hogy megijedtek népszerűtlenségüktől. Mi több, az egyfordulós rendszer pontosan azt garantálja, hogy az induló pártoknak már őszintén meg kell mondaniuk, kivel működnének együtt a választások után: nincs suttyomban mutyizás a két forduló között, nincs az, hogy begyűjtöm az antikommunista voksokat, aztán összeállok a posztkommunistákkal, mint 1994-ben.
Miért is kellett új választási rendszer? Ja, azért, mert az Alkotmánybíróság kétszer is alkotmányellenesnek mondta ki a korábbit? Ja, azért, mert erre a korábbi szocialista-szabad demokrata kormánytöbbség erre fittyet hányt és nem nagyon igyekezett a számukra igenis kedvező, 1990-ben a komcsik által kialakított választókerületi rendszert felülvizsgálni? Jaaa, hogy igazából az előző választókerületi beosztást egy minisztertanácsi rendelet tartalmazta, amit az utolsó kommunista kormány rajzolt szépen meg és ami alapján például az „erős bástya” Budapest lakosságához képest aránytalanul sok képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe?
A korábbi szabályozás alkotmányellenességét lett volna alkalom és lehetőség kijavítani 2010 előtt is – elég lett volna hozzá egy sima parlamenti többség. Persze, ez esze ágában sem volt akkor a nagy demokratának – ahogy az sem, hogy bármilyen kis részlet kapcsán akár csak korrekciót kezdeményezzenek.
Átjelentkezéssel manipulálni billegő kerületek eredményét? Persze, tessék csak – hangzott a szocialista válasz. Aki átjelentkezett, az arra a képviselő-jelöltre szavazhatott, aki ott, helyben indult. Így gyönyörűen lehetett terelgetni a szavazókat oda, ahol várható volt, hogy pár száz vagy ezer szavazat is fontos lehet. Most ez is megszűnt, bárki bárhol arra a jelöltre szavaz, amelyikre lakcíme szerint amúgy is szavazna.
Baromkodni a kopogtatócédulákkal, postaládákat feltörni? Persze, ezt is lehetett korábban: más nevében kitölteni a cetlit és csókolom. Ja, hogy most az ajánlóíveken már van mindenféle szám meg jel meg bélyegző, ami miatt ezt nem lehet megtenni? Ja, hogy most már egyáltalán van kampányfinanszírozási törvény? Ja, hogy most a demokráciaféltés után az a baj, hogy túl sok a szereplő a demokráciában, hogy túl sok párt vagy jelölt indul a választásokon?
Kampánycsend, folyamatos izélgetések, hogy akkor ki sértette azt meg és mikor meg hogyan? Na, most már ilyen se lesz: nincs kampánycsend, kis túlzással már mindenki azt csinál, amit akar.
Soroljuk még? Felesleges. Szabad, titkos, egyenlő és általános választások lesznek április 6-án és a Kormányváltóknak nem a rendszer miatt, hanem azért kellene inkább izgulniuk, hogy a Jobbik be ne érje őket. Mert az gáz lenne. Nagy gáz.
