Spíler

Karácsonyi ajándék Brüsszelből: durva kettős mérce a lengyelekkel szemben

Közzétéve: 2015. december 28. Szerző: NigelF

Az unatkozó brüsszeli liberálisok a magyarok után most a lengyel kormány szívatásába kezdtek. A riadókürtöt a Soros által pénzelt „civilek” fújták meg, ötvenezres tüntetésüket pedig a Super Bowl szintjére fújta fel a nyugati média. Most a holland biztos lövi a lengyeleket az alkotmánybíróságuk függetlensége kapcsán. Kár, hogy Hollandiában egyáltalán nincs alkotmánybíróság.

Az elmúlt hetekben, mióta megalakult a nemzeti-konzervatív lengyel kormány, a világsajtó 2010-hez és 2014-hez hasonló kiütéses tüneteket mutat. A csalán a fősodrú liberális véleményvezérek talpa alatt ezúttal nem Magyarország, hanem Lengyelország.  Beata Szydło kormánya az első pillanattól „gyanús” volt, hiszen az eddig a nyugatiak keleti kedvencének számító jobboldali-liberális PO-t (Polgári Platform) váltotta.

Az új lengyel kormány erős kezdéssel magyar mintára a kiskereskedelmi multik megadóztatását, Európa legmagasabb bankadóját és a hagyományos családmodell támogatását, továbbá rezsicsökkentést is kilátásba helyezett. A magyar választók már jól tudhatják, hogy a rezsicsökkentés egy olyan intézkedés, amely a magyarországi szocialisták szerint fenntarthatatlan, igazságtalan, ezért most, 2 évvel később a szocik még többet szeretnének belőle.

Mindenesetre, különösen a németeknek nem tetszik az új lengyel vezetés, ők egyrészt hagyományosan rossz viszonyt ápolnak Kaczynski pártjával, másrészt pedig joggal féltik a lengyel vállalkozások megerősödésétől az eddig jórészt német cégekhez hazavándorló fejlesztési pénzeket. A konzervatív PiS (Jog és Igazságosság) kampányában azt is világossá tette, hogy nem akarják bevezetni a mostanában bukdácsoló eurót.

A PiS abszolút többséggel – tehát az átlagos nyugati koalíciós kormányokénál nagyobb felhatalmazással – kezdhette meg nemrég a kormányzást, és rögtön a mozgásterét bővítő lépéseket hozott. Lengyelországban őszre 3 alkotmánybíró mandátuma járt le, további 2 pedig megbízatása végéhez közeledett. A biztos bukását érző korábbi kormánypárt (PO) erre 5 alkotmánybírót választott a parlamentben. Ez a lépés később részben jogellenesnek bizonyult, a PiS által támogatott államfő nem nevezte egyik tagot sem, az új konzervatív kormánytöbbség pedig 5 új bírót választott. A sztoriban a legelső, minimum pofátlan, viszont legalábbis részlegesen alkotmányellenes lépés, a PO utolsó pillanatos bíróválasztása senkit nem zavart Európában. Az európai liberálisok és humanisták nem petícióztak, nem születtek dühös szerkesztőségi véleménycikkek, Soros György pedig nem kezdte el támogatni a lengyel ellenzéket.

Ugyanis, bár a lengyel választások egyértelmű eredményt hoztak, a győztes több mint kétmillió szavazattal győzte le a másodikat, az alkotmánybíróság körüli balhét (azóta van egy törvénymódosítás is) mégis durva támadások követték. Ilyesmit mi magyarok már láttunk, egy közeli galaxisban. Egyrészt, Soros György – egyelőre netes pletykák szerint – elkezdte százmilliókkal dotálni az utcai tízezreket a közel hatmillió szavazattal megválasztott kormánypárttal szemben. Úgy látszik, ott is fizetni kell azért, hogy a „civilek” végigmenjenek egy útszakaszon, esetleg letegyenek egy színpadot egy térre. Jean Asselborn, luxemburgi szoci külügyminiszter eközben fellőtte a riasztórakétát: veszélyben a lengyel jogállam, hol késik a szankció?! Végül megjelent az Európai Bizottság holland alelnöke, a szocialista Frans Timmermans, és karácsony előtti, december 23-ai levelében figyelmeztetett: (…) „egy adott tagállamban megkérdőjelezheti a jogállamiságot, ha aláássák a nemzeti alkotmánybíróság integritását, stabilitását és megfelelő működését”.

Timmermans legfőbb biztos úr csak azt felejtette el a karácsonyi üdvözlőlap írása közben, hogy az országban, ahonnan Brüsszelbe települt (hazájában?), nincs alkotmánybíróság.

Kétségtelen viszont, hogy Hollandiát az a veszély nem fenyegeti, hogy az alkotmánybíróság nem megfelelő működése megkérdőjelezheti a jogállamiságot. A teljesebb kép kedvéért: van ugyan egy holland legfelsőbb bíróság, az azonban nem dönthet törvények alkotmányosságáról. A holland biztos elvtárs mégsem hazaindult rendet tenni, hanem a lengyelekkel kezdett el szórakozni.

Mivel a lengyel kormány időközben elkezdte kirúgni az elmúlt évtizedekben pozícióba tett balos-liberális kádereket az állami vállalatok, illetve a közmédia éléről, nem meglepő a helyi szdsz-metadon, azaz a lengyel Milla megalakulása. 2016 februárjára várhatjuk a lengyel bohócfelvonulásos Szolidaritás létrejöttét, melegíthet: Gordonka Bajnainski.

Közzétéve: 2015. december 28. Szerző: NigelF

A bejegyzés trackback címe:

https://spiler.blog.hu/api/trackback/id/tr958206054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólások

komment hozzászólás