„Pont ezért.” Ez volt a horvátországi Híd párt jelszava a választási kampányban, ami elég jól használható szlogennek bizonyult. A „független lista” sikeresen játszott rá a két nagy párttal szembeni társadalmi elégedetlenségre. A jobboldali HDZ-nek jól jött ugyan a magyar segítség, de nem volt elég. Talán jobb is ez így.

A HDZ javított

A HDZ köré szervezett koalíció megnyerte a horvátországi parlamenti választásokat, de a kormányzó szociáldemokratáknak isztriai szövetségesükkel (IDS) együtt pont ugyanannyi képviselőjük lett a törvényhozásban. Így a jobboldali és baloldali pártszövetség is 59 mandátumhoz jutott, sőt a horvátországi kisebbségek képviselői is balra húznak, ami plusz 2-3 mandátumot jelenthet Milanovićéknak. Ez elég jó eredmény a HDZ szempontjából, főleg azt követően, hogy 2011-ben a válság és a botrányaik miatt a szakadék szélére kerültek. Az alábbi térképen látszik, hogy az egyes választókörzetekben hogy alakult a bal- és jobboldali pártszövetség támogatottsága. Jól látható, hogy a keleti jobboldali fellegvárakban erőteljesen visszapattant a HDZ, de nyugaton is erősödni tudott. A szociáldemokraták pedig Belovár és Kapronca vidékén gyengültek meg leginkább, mintegy 11 százalékponttal. Az isztriai 19 pontos visszaesés azonban csak látszólagos, hisz ott a külön induló IDS pont 20 százalék körüli eredményt ért el.

A HDZ és az SDP eredménye 2011-hez viszonyítva (%pont)

A HDZ miniszterelnök-jelöltjének, a szürke figurának számító Tomislav Karamarkónak jól jöhetett a horvát kormány felkészületlensége a migrációs válságban, és az is, hogy Orbán kiállt mellette. A kampány végén a HDZ egyik nagygyűlésén felolvasták Orbán Viktor levelét is, amiben többek között azt írta: „Horvátország történelmi választás előtt áll, hiszen migránsok óriási hulláma fenyegeti az országot. Égető szükség van a változtatásra, és ezt csak egy ember képes véghezvinni: Tomislav Karamarko.” Az, hogy döntetlen lett a vége, részben annak köszönhető, hogy Karamarkónál még Milanović is karizmatikusabb (!), ráadásul a szoci miniszterelnök sokakkal elhitette, hogy az országán keresztül vezető migránskorridor a németek és Brüsszel kérése.

A nevető harmadik

A most hirtelen a középpontba kerülő Mostot három éve alapította Božo Petrov a 2012-es helyhatósági választások előtt. Az akkor mindössze 33 éves Petrov fölényesen nyert Metković városban. Petrov polgármesterként jelentősen csökkentette a kiadásokat városában. Csökkent az önkormányzati alkalmazottak bére. Csak azt követően emelkedett némileg, hogy sikerült stabilizálni a település költségvetését, ám az alkalmazottak fizetése még ekkor is egyharmaddal elmaradt attól, mint amennyit a polgármester-választás idején kerestek.

A Most – elég hitelesen – konzervatív fiskális és liberális gazdaságpolitikát képvisel. A választások előtt a kiadások csökkentésével, adó- és bürokráciacsökkentéssel kampányoltak. Fontos elem volt a gazdálkodók támogatása és az élelmiszeripar függetlenségének elősegítése is.

Božo Petrov

Jelenleg állítólag a programpontok mentén zajlanak a tárgyalások, ami valljuk be, közepesen hihető. Petrov mindenesetre még a miniszterelnöki széket is megkaparinthatja a játszma végén. Gondoljunk csak arra, hogy az öreg Ivica Dačić is simán kizsarolta magának a kormányfői posztot Szerbiában 2012-ben.

Sokan meg vannak győződve arról, hogy a Most valójában a HDZ kreatúrája. Ezt arra alapozzák, hogy több HDZ-s „disszidens” is szerepet kapott az új pártban, például Drago Prgomet korábbi alelnök, akinek megromlott a viszonya Karamarkóval, és ezért kilépett a jobboldali pártból. Az is elképzelhető, hogy pont a személyes sértettség miatt inkább egy SDP-Most szövetség jön létre.

Drago Prgomet

Reméljük, nem építenek kerítést

A HDZ a kampányban a menekültekkel szembeni keményebb fellépést követelt. Szeptember közepe óta 330 ezren haladtak át Horvátországon keresztül, akik Szíriából, Afganisztánból és a közel-keleti térség más országaiból érkeztek. Noha sokan úgy vélik, hogy a HDZ teljes mértékben hűséges a CDU-hoz, elképzelhető hogy egy földrengésszerű győzelem után vették volna a bátorságot a kerítésépítéshez. Így, hogy többpárti kormány alakul, ráadásul nem is feltétlenül jobboldali, aligha építenek biztonsági határzárat. Persze jó lett volna látni egy ilyen fordulatot – Szlovénia után – Horvátországban is, mégis, elképzelhető, hogy emiatt a szerbek Romániába kezdték volna szállítani a migránsokat, akik ismét Magyarországon keresztül próbálnának vándorolni, a magyar kormánynak pedig le kellene zárnia a teljes magyar-román zöldhatárt. A magyar-román határt elnézve, ez ezért elég komoly teher lenne a költségvetésnek. Így is felmerül a kérdés: vajon mit csinálnak majd a szerbek és a horvátok, ha a szlovének lezárják a zöldhatárt?