Februárban a svédektől indult a kvótarendszer ötlete, aztán májusban uniós szintre emelkedett, és azóta is ez Brüsszel legfőbb megoldási javaslata a bevándorlási kihívásra. A magyar miniszterelnök már májusban őrültségnek nevezte az ötletet, azóta bebizonyosodott, hogy az elképzelés és főleg annak kivitelezése nem csak esztelen, de nevetséges is. Az EU viszont továbbra sem hajlandó leszállni a kvótalóról, sőt a Financial Times a napokban írt arról, hogy az Európai Bizottság legújabb terve szerint jövő év elejétől újabb 200 ezer – még útnak sem indult – bevándorlót osztanának szét a tagállamok között.
De hogyan jutottunk idáig?
Minden februárban kezdődött, a svéd külügyminiszter ötletével. Wallström asszony javasolta akkor, hogy kvótarendszert kellene alkalmazni az EU-ban, hogy arányosabb legyen a bevándorlók számának elosztása. Nem kellett sokat várni, hogy Brüsszel a svédek ötletét összeurópai szintre emelje. Már májusban megszületett a javaslat 20 ezer bevándorló tagállami szintű befogadására. Ez akkor hazánkra nézve 307 darab „menekült” kötelező befogadását írta volna elő. Azonnal érkeztek is a szalagcímek, hogy „Orbán 307 menekült miatt hisztizik”. Ezt a 300 főt 2017-ig kellett volna Magyarországnak Brüsszel javaslata szerint letelepíteni. Két hetet is alig kellett várni, hogy ebből a 300-ból hirtelen 1134 fő legyen.
Június végén egy hajnalig tartó hosszas brüsszeli vita után ismét újratervezés történt. Az akkor megálmodott javaslat 40 ezer Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekült önkéntes áthelyezéséről szólt. Emellett 20 ezer EU-n kívüli országokban lévő menekültet is áttelepítettek volna, amelyet később 22 500 főre tornásztak fel. Nagyon kegyesen Magyarország és Bulgária külön elbírálásban részesült volna, ami mindössze annyit jelentett, kevesebb menekültet kellett volna befogadnunk a korábban meghatározott 1100 helyett, de pontos számról nem esett szó. És persze ez még mindig csak a „C” verzió volt. A visegrádi országok már ekkor közös jegyzékben tiltakoztak a kötelező kvóták miatt.
Augusztusban a francia belügyminiszter bejelentette, hogy fejenként ezer eurós támogatást adnak azoknak a településeknek, amelyek szálláshelyeket hoznak létre a kvóták alapján befogadott bevándorlók számára. Ügybuzgóságukban azonnal fel is ajánlották a németeknek, hogy szolidaritásból átvesznek tőlük ezer önként jelentkező menekültet. Csakhogy a francia menekültügyi hatóság embereinek alig sikerült ötszáz embert meggyőzniük arról, hogy a németek helyett hozzájuk menjenek. A francia életszínvonal sajnos nem felelt meg nekik.
Szeptemberre eljutottak a véglegesnek mondott megoldásig, amely szerint a korábbi 62 ezer mellé további 120 ezer menekültet kell kötelezően befogadnia a tagállamoknak, ebből Magyarországra 2352 fő jutna. Az EU belügyminiszterei meg is szavazták a menekültek szétosztását, és magasról tettek rá, hogy a csehek, a szlovákok, a románok és mi is ez ellen szavaztunk, ráadásul még a finnek is csak a tartózkodás gombot nyomták meg. Ekkor már Fico is azt mondta, hogy elmentek a bánatba, és ameddig ő lesz Szlovákia kormányfője, addig nem lesznek kvóták az országban.
Jelenleg ott járunk, hogy néhány napja arról írt a Financial Times, hogy az Európai Bizottság legújabb terve szerint jövő év elejétől újabb 200 ezer bevándorlót osztanának szét a tagállamok között. Olyan bevándorlókról lenne szó, akik még útnak sem indultak Európa felé, jelenleg törökországi, jordániai vagy libanoni táborokban töltik napjaikat. Persze csak a vak nem látta már az elején, hogy nem 20 ezer emberről lesz szó, hanem egy véget nem érő áradatról.
Csak idén már több mint 710 ezer bevándorló érkezett az EU-ba. Lehet azon gondolkodni, hogyan dobáljuk szét őket, de év végéig 1 millión fognak érkezni, jövőre pedig ki tudja mennyien. Velük mit fog kezdeni a Mutti? Az is világos, hogy már a most érkezőkben sincs semmilyen hajlandóság arra, hogy az általuk kinézett ország helyett máshová menjenek, hiszen még a francia vagy a finn élet sem tetszik nekik. A kvóta egy dologra jó: akik még nem indultak el, azok a kvóta visszatérő és egyre inflálódó üzenetére bátran az EU-tól érkező meghívóként tekinthetnek.