Spíler

Bármi megtörténhet? 5 tanulság a dízelbotrány és az ENSZ-közgyűlés után

Közzétéve: 2015. október 01. Szerző: Megagigatron

merkel-obama-putin.jpgAz elmúlt hetekben olyan fejleményeknek lehettünk tanúi a világpolitikában, amelyekre érdemes egy pillantást vetni a jó öreg geopolitikai szemüvegünkön keresztül is, mert úgy tűnik ránk, magyarokra elkerülhetetlenül hatással lesznek.

1. Egyszerre 5 válság sújtja most Európát

Még a 2008-as gazdasági válságból sem sikerül teljesen kilábalnia a kontinensnek, és az európai adósságválság sem tekinthető megoldottnak a déli tagállamokban, de a feltörekvő piacokon – főleg Kínában – olyan gazdasági lassulás következett be, mely Európára is hatással lesz. Miközben Ukrajna helyzete továbbra is instabil és rendezetlen, és a migránskrízis kellős közepén járunk – melynek kezelése jelentős forrásokat igényel –, pont akkor szakad a nyakunkba a Volkswagen-botrány, amelynek egyelőre nem láthatók a következményei még középtávon sem. Az viszont biztos, hogy érdemben hatással lesz az autóipari erőviszonyokra, ami ténylegesen az európai gazdaság szívtájéka. “Bármi megtörténhet.” - így zárul Wolfgnag Münchau Európa és Németország helyzetéről szóló vezércikke a hétfői Financial Timesban. Az szinte biztos, hogy ilyen környezetben a német költségvetés többlete gyorsan el fog olvadni, így jelentősen beszűkül Németország pénzügyi mozgástere, Görögországban pedig hamarosan ismét terítékre kerülhet a Grexit kérdése.

 

2. Németország még a liberális média és saját lelkiismeretének foglya

Adott Németország vezető szerepe Európában, amely az elmúlt években még egyértelműbbé vált és tovább erősödött. Egészen a migránskrízisig, amely azonban rávilágított, hogy Németország egyelőre nem tud túllépni rossz lelkiismeretből fakadó groteszk politikai kultúráján. A németek olyan időket élnek, mint mi, amikor még az SZDSZ-ben, az Élet és Irodalomban meg a Heti Hetesben hozták meg a balliberális fatvát, amihez aztán minden magyarnak alkalmazkodnia kellett (volna). Megdöbbentő, hogy míg Nyugat-Európa és Németország tabuként kezeli a közös európai demográfiai és családtámogatási politikát, addig teljesen természetes évi egymillió arab ellenőrzés nélküli beengedése az Európai Unióba. A németek kvázi hegemóniája Európában elég jól működik addig, amíg a politikai döntések alapja a józan ész, illetve a szerződések betű szerinti értelmezése (például a görög válság idején). A probléma – úgy tűnik – az erkölcsi vagy annak beállított szituációkban jelentkezik. Na, ilyen esetekben nincs bátorságuk a nemzeti és európai érdeket követni.

 

3. Putyin lenyom mindenkit, mint a bélyeget?

Putyin az elmúlt hetekben geopolitikai szinten is fontos győzelmeket aratott. Ezek közül ki kell emelni az Északi Áramlat 2-ről szóló megállapodást, és hogy egyre kevesebben figyelnek arra, mi történik a kelet-ukrajnai tartományokban. Ez jól látszott a mostani ENSZ-közgyűlésen, amelynek az egyik legfontosabb tanulsága, hogy Oroszország felértékelődött, és ezzel Putyin is megerősíthette helyét a nemzetközi politikai térben. Sőt, oda jutottunk, hogy egy esélyes republikánus elnökjelölt, Donald Trump szerint Putyin jobb veze, mint Obama. Az amerikai elnök az ENSZ-közgyűlésen kifejtette, hogy szerinte a Közel-Keleten véreskezű, saját polgáraikat brutálisan gyilkoló diktátorokat buktattak meg, mészárlásokat akadályoztak meg, és milliókat szabadítottak fel. Putyin szerint azonban az USA hibája a mostani afrikai, közel-keleti és ukrajnai válság, mert megbontották a korábbi rendet. Nem kell mondanunk, hogy melyik értelmezés a hihetőbb a világ közvéleményének. Az oroszok megerősödésének egyik jele az is, hogy a Putyin által javasolt, Asszád hatalmát megkímélő rendezési tervről komoly tárgyalások folytak. Több nyugat-európai kormány hajlik arra, hogy Asszád eltávolításáról majd csak a béke után egyezkedjenek, és amíg nincs vége a harcnak, addig jegeljék ezt a problémát. Az oroszok úgy jutottak ilyen fontos pozícióba, hogy az Asszád-rezsim kérésére légierőt telepítettek a közelmúltban Szíriába – és szerdán meg is kezdték a terroristaellenes légicsapásaikat –, miközben az európai politika a migránskrízis miatt kétségbeesetten várja a szíriai helyzet rendezését és az Iszlám Állam visszaszorítását.

 

4. Washington puha hatalma erodálódik, de gazdasági érdekeit foggal-körömmel védi

Washington “puha hatalma”, azaz a kulturális és ideológiai dominanciája majdnem olyan mértékben gyengült az elmúlt időben, mint a McDonald's üzleti eredménye. Az ideológiai-kulturális csomagolás megkopása miatt viszont egyre nyersebben világlanak ki az egyes amerikai döntések mögül az USA nyers hatalmi és gazdasági érdekei. Mi, közép-európai polgárok például hiába valljuk sokan magunkénak a Nyugat alapértékeit – mint a demokrácia, a véleményszabadság és a piacgazdaság –, és hiába tartjuk helyesnek, az atlanti szövetségi rendszerben való részvételt. Az Egyesült Államok melletti szorosabb kiállást pont az USA vagdalkozó és nyers hatalompolitikája nehezíti meg. Nekünk magyaroknak is volt “szerencsénk” megtapasztalni a közelmúltban, hogy mire képes az USA jóbaráti politikája, mikor egy független állam belpolitikájába vagy gazdasági életébe avatkozik be.

A Volkswagen durva hibáját persze egy független ügynökség leplezte le – nincs is kétségünk a függetlensége felől –, csak a véletlen műve lehet, hogy az a botrány pont egybeesik amerikai gazdasági erőközpontok érdekeivel, és pont az európai ipar zászlóshajójánál fedezték fel a svindlit, miközben szinte minden más gyártó dízelmotorja a valóságban ugyanúgy túllépi a szabványokban meghatározott károsanyag-kibocsátást. Érdekes, hogy 2010 óta dinamikusan növekedtek az európai dízelek eladási mutatói az Egyesült Államokban, 2013-ban pedig már robbanásszerű növekedésről írt a sajtó. Most nyilván brutális visszaesés jön. Mindeközben az amerikai Tesla olcsóbb modellek tömeggyártására készül már középtávon. Érdemes elgondolkodni, hogy Apple előretörésének milyen hatása volt az európai mobilgyártásra. Az mindenesetre még Esztergomból is látható, hogy a diszruptív innováció és az európai töketlenkedés találkozása brutális gazdasági következményekkel járhat.

 

5. TTIP ante portas

A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) Európa számára akkor kecsegtet igazán haszonnal, ha ennek keretében növelni tudja az autó- és gépipari termékeinek kivitelét Észak-Amerikába. Ez nekünk, magyaroknak is előnyös lehet, feltéve, hogy ezekben az iparágakban fennmaradnak a jelenlegi erőviszonyok. Tavaly a lehallgatási botrányban azonban kiderült, hogy az NSA nem csak politikusokat, hanem német és más európai nagyvállalatokat is megfigyelt. Az már tényleg vicc kategória, hogy ebben esetenként a német titkosszolgálat segített nekik. Nem lennénk meglepve, ha a Volkswagen-ügynek is lennének hasonló, titkosszolgálati szálai. Ez csak feltételezés, az viszont biztos, hogy az amerikaiak tarsolyában bőven vannak olyan ipari és üzleti információk az európai cégekről, amelyek garantálják, hogy az amerikai nagyvállalatok versenypozíciója ne legyen túl hátrányos a partnerség létrejötte esetén. Érdemes megfontolni, hogy ilyen körülmények között is megéri-e a TTIP az EU-nak azt a kockázatot, amit az egyes államok és vállalatok közötti speciális vitarendezési mechanizmusok, illetve az amerikai GMO-alapanyagokból készült termékek jelentenek.

Nem tudjuk az amerikai döntéshozók fiókjaiban milyen forgatókönyvek pihennek, de ha nem rendeződik a migránskrízis, és tovább romlanak a gazdasági kilátások, akkor Druncker Juncker helyett hamarosan Le Pennel kell majd leülniük tárgyalni. Ezt valószínűleg ők sem akarják.

Közzétéve: 2015. október 01. Szerző: Megagigatron

A bejegyzés trackback címe:

https://spiler.blog.hu/api/trackback/id/tr727875444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólások

komment hozzászólás