A tegnapi népszavazáson, a görögök arról döntöttek, hogy nem fogadják el a nemzetközi hitelezők feltételeit. Hét ábrán mutatjuk be, hogyan is jutottak a hellének idáig.
Talán semmi nem írja le olyan jól a görög válság okait, mint a Vox 12 ábrát tartalmazó összeállítása. Ebből választottuk ki a szerintünk 7 legdurvábbat.
1. A 10 éves államkötvények hozama
A görög válság okai egyszerűek. Mielőtt Görögország az eurózónához csatlakozott, a befektetők gyenge kormányzattal rendelkező, közepes jövedelmű országként kezelték, ami természetesen hitelkockázatot jelentett. Az euróhoz történő csatlakozásukat követően azonban többé már nem találták kockázatosnak a görögöket. A befektetők ugyanis úgy gondolták, hogy más eurózóna tagok, mint például Németország ki fogja segíteni őket, ha esetleg beüt egy válság. Tévedtek.
Ahogy az Európai Központi Bank grafikonja mutatja, miután Görögország csatlakozott az euróhoz, a befektetők ugyanolyan kamatokkal hitelezték, mint például Németországot. A könnyen jött pénz lehetősége miatt, Görögország őrült módon kezdett el hitelt felvenni. Viszont miután nem tudta visszafizetni adósságait, kiderült, hogy a befektetők tévedtek. Németország és más eurózóna tagok mégsem voltak hajlandóak olyan egyszerűen kisegíteni a görögöket.
Mindez 2010 körül már piaci pánikhoz vezetett, és ahogy látható az ábrán, a kamatok ismét az égbe szöktek. Ezek a magas kamatok egyszerűen lehetetlenné tették Görögország számára, hogy újabb hiteleket vegyen fel, emiatt korábbi adósságainak törlesztése szintén lehetetlenné vált.
Az eredmény: Görögország fizetésképtelenné vált és kiderült, hogy az eurózóna nem is annyira szoros egység, mint ahogyan azt a piacok és az eurózóna-tagok korábban hitték. Be is csengetett a válság.
2. Görögország GDP arányos államadóssága őrülten magas: 172 %
A Vox IMF-adatok alapján összeállított térképe remekül mutatja, hogy a görög GDP-arányos államadósság sokkal magasabb, mint bármely más eurózóna országé. Senki nem akar már többé ésszerű kamatokkal kölcsönt adni a görögöknek, és emiatt az ország nem tudja törleszteni fennálló adósságait, miközben alapvető kormányzati funkcióit is el kellene látnia. Az ábra azt is jól mutatja, hogy mi jelenleg a német és a finn államadósság szintjén vagyunk, miközben 2010 előtt még a görögökkel együtt emlegették hazánkat is.
3. A görög válság rosszabb, mint a nagy gazdasági világválság volt Amerikában
Az Eurostat adatait tartalmazó grafikonon az látszik, hogy míg Amerika az 1929-33 közötti nagy gazdasági világválságból 4 év után elkezdte összeszedni magát, addig a görögök mostani válsága már 7 éve tart, gyakorlatilag a javulás reménye nélkül. A hitelválság tönkretette a görög gazdaságot, lehetetlenné téve, hogy kifizesse a hitelezőit, és hogy munkát biztosítson az embereknek. Mindez arra kényszerítette a görögöket, hogy segítségért könyörögjenek Brüsszelnek és az IMF-nek, ám a hitelezők által követelt megszorítások még jobban lerombolták a görög gazdaságot.
4. A pénz elszivárog a görög bankokból
A görögök hosszú sorokban állnak a bankautomaták előtt, hogy kivegyék pénzüket. A görög jegybank adatait tartalmazó diagramon is jól látszik, hogy a görög bankbetétek az elmúlt egy évtizedben most állnak a legalacsonyabb szinten. A görögök aggódnak, hogy az ország részlegesen vagy teljesen szakít az euróval. Ha pedig visszatérnek a drachmához, az új fizetőeszköz biztosan sokkal kevesebbet fog érni, mint az euró. Emiatt mindenki olyan gyorsan próbálja kivenni a pénzét euróban, amilyen gyorsan csak tudja. A kormány pedig, éppen azért, hogy ezt a folyamatot lassítsa, pénzfelvételi limitet vezetett be, a bankok ideiglenesen bezártak.
5. A megszorítások semmit sem értek
Görögországnak jóval kisebb megszorításokat kellett volna alkalmaznia abban az esetben, ha a piac hajlandó lett volna neki kölcsönözni, így viszont a trojka sokkal súlyosabb feltételeit volt kénytelen elfogadni.
Tévhit, hogy a görögök korábban visszautasították és ellébecolták a megszorításokat, hiszen ahogyan egy nagy brit kutatóintézet igazgatóhelyettese, Simon Tilford által tweetelt ábrán is látszik, náluk voltak a legdurvább kiadáscsökkentések. Mindezt a munkanélküliségi ráta is bizonyítja, hiszen a megszorítások miatt rengeteg elbocsátásra is sor került. 2007 óta Görögország vágta meg legjobban a kiadásait, sokkal jobban, mint bármelyik más, szintén válsággal küzdő eurózóna-tag.
Paul Krugman Nobel díjas amerikai közgazdász szerint, ha az összes görög megszorítást egybe vesszük, ezeknek nemhogy elégségesnek kellett volna lenniük a gödörből való kimászáshoz, de még többletet is kellett volna eredményezniük. Akkor mégis mi történt? Krugman szerint a megszorítások miatt összeomlott a gazdaság, és ez magával rántotta a bevételeket is. Tehát Görögországnak – bár nem volt más választása, mint a megszorítás – ezek a drasztikus kiadáscsökkentések és elbocsátások összességükben katasztrofális károkat okoztak.
6. Teljes csőd az adóbeszedések terén
Görögország nagyon kilóg a sorból, ha az adóbeszedésről van szó. Nem ez a válság oka, de minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy képtelenek kitörni belőle.
7. A görögök szerint nem számít a véleményük
Az Európai Bizottság 2014-es felmérése elég borús képet fest. A görögök csupán 23 százaléka gondolja, hogy a hangjukat meghallják az EU-ban. De talán még ennél is sokat mondóbb, hogy a németeknek is mindössze 52 százaléka gondolja ugyanezt. Amíg tehát a görögök teljesen elnyomottnak érzik magukat, a németek, erejük ellenére, szintén nem teljesen elégedettek, csak ők pont amiatt morognak, mert olyan országokat kell a pénzükből kisegíteni, mint Görögország. Egy márciusi felmérés szerint a németek többsége már azt szeretné, hogy a görögök hagyják el az eurózónát.
Az ábrák alapján az a legmegdöbbentőbb, hogy a IMF-EU-hitelek fejében teljesített megszorítások ellenére a görög gazdaság tovább haladt a szakadék felé. Így már az is érthető, hogy Magyarország az IMF-kölcsön visszafizetését követően miért nem kívánt továbbmenni ezen az úton.
