Oszter Sándor ezeréves koccanásos ügye. Ez virít a Blikk címlapján ma. Véletlenül sem az a bombahír, hogy kiderült: meghalt az a biciklis, akit a volt főszerkesztő, Murányi Marcell cserbenhagyásos módon elgázolt. Az a címlap, amelyik emberi méltóságot és kegyeletet nem ismerve naponta futtat felnyársalós haláleseteket, tönkre vágott életeket, szanaszét csalt feleségeket, most kussol.
A 3. oldalon bukkanunk az első hírmorzsára, ott is Murányi értelmezésében, miszerint „részese volt” egy balesetnek. Anyánk borogass, jól hallottátok, „részese volt”. (Hasonló megfogalmazásban Anders Breivik is csak részese volt egy kiránduláson történt sajnálatos incidensnek.) Ha nem a volt főszerkről lenne szó, valahogy így süvített volna a címlap: HALÁLRA GÁZOLTA A BICIKLIST A MÉDIACÉZÁR.
Botrányos a Népszabadság hozzáállása is (Murányi most ott főszerkeszt). A „legolvasottabb” lap Murányi és a kiadó közleményét hozza, teljesen érzelemmentesen. „Az eset megtörtént” - írják. Meg azt is, hogy megvárják a jogi eljárások végét. Egyelőre magasról szarnak tehát arra, hogy van kamerafelvétel és beismerő vallomás. Meg egy kioltott emberélet.
Lehetne azt mondani, hogy érthető ez a szakmai szolidaritás, mégiscsak volt kollégáról van szó. Akkor viszont hol marad a szólásszabadság és a tájékoztatás szentsége? Mi van a másik fél, az elhunyt biciklis családjával? A Blikk és a Népszabadság számára egyelőre a (volt) főszerkesztő az első, a tájékoztatás második. Murányi a Népszabadságban azt írta: „Az ügy mélységesen megrendített, szeretném kifejezni együttérzésemet a baleset sérültjének”. E mondat őszinteségéről elég annyi, hogy ezek szerint az elkövető magasról cseszett meglátogatni a baleset áldozatát, így – ha igaz, amit állít – nem is tudott róla, hogy az 3 hete meghalt.
A Népszabadság mindenesetre mai címlapján is tisztességről értekezik. Nagy feeling lehet most ott melózni. A sokat szidott médiatörvénnyel kapcsolatban minden oltári kamu volt, ha ezt egy lap megcsinálhatja. A méltó büntetés a hitelvesztés, a végrehajtás pedig a lapok olvasóinak és a közvéleménynek a feladata.
A neten a fentiek ellenére magától is fut a cucc, ami rendjén is van. Most egy olyan médiapatkányra zoomolt rá a kamera, akinek volt lapja negyed évszázada tereget magánéletet, vagy vesz meg kilóra rendőröket, hogy a hiénariporter hamarabb kiérjen a baleset helyszínére, mint a mentők. Hogy ott aztán vért fotózzon. Murányi vécépapírnak is beillő könyvében azt írja: „Kegyetlen törvények vannak, minden és mindenki árucikk, a publicitás reménye pedig mindent visz”.
Hát, most a hóhért akasztják. És erre a pár percre egy picit mi is halálbüntetés-pártiak leszünk.
Kedves Bors, Fókusz, Házon kívül, Aktív, Mai Nap, Bors és a bulvárvilág számos többi bugyra! Eljött a ti időtök!
