Bazi nagy irányváltás zajlik a német Oroszország-politikában. A hangsúly a biznisz helyett a biztonságpolitikára helyeződik, ami a többi uniós tagország magatartását is meghatározza majd.
Erőteljes irányváltás ment végbe az elmúlt hetekben a német külpolitikában – összegezte az új fejleményeket a Guardian. Angela Merkel néhány hete Sydney-ben arról beszélt, hogy Putyin destabilizálhatja Moldovát, Grúziát és Szerbiát. A német kancellár európai biztonságpolitikai veszélyként azonosította az orosz törekvéseket. Szokatlanul nagy keménység ez a szavakat egyébként patikamérlegen adagoló kancellártól.
Merkel irányváltása a Guardian szerint egy hosszú hagyományt törhet meg. A német politika 1969, a Willy Brandt-i Ostpolitik (az akkori Keleti Nyitás politikájának) meghirdetése óta arra épül, hogy Németország „megérti” Oroszországot. Ezt a politikát járatta csúcsra a Bratyipolitik sztárja, Gerhard Schröder. Merkel elődje ma a Gazprom-lerakatnak tekinthető Északi Áramlat igazgatósági elnöke.
A sydney-i Merkel-beszéd egy majdnem félévszázados sztoriban jelenthet nagy törést. A kancellár ugyanis Ausztráliában arról értekezett, hogy a száz évvel ezelőtt kitört világháború oka az volt, hogy az európai nagyhatalmak nem voltak hajlandóak kompromisszumokat kötni, illetve arrogánsan hittek katonai felsőbbrendűségükben. Az NDK-ban született politikus világos párhuzamot vont az akkori és a mostani ukrajnai történések között. Elővette egyik kedvenc fordulatát is: ”Még mindig vannak olyan erők, amelyek az erősek feltételezett jogában hisznek, és figyelmen kívül hagyják a jog erejét”. A német kancellár világossá tette, hogy „mindent meg fog tenni a diplomáciai megoldás érdekében”, méghozzá „a szükséges mértékű és időtartamú” Oroszországgal szembeni szankciók révén.
Merkel számára a biznisz és a biztonságpolitika közül ma már egyértelműen utóbbi fontosabb. Ez még akkor is így van, ha Németország Oroszország legfontosabb európai gazdasági partnere. Ráadásul Németországban a Stasi sötét korát felidéző amerikai lehallgatási botrányt követően nem az Egyesült Államok a legnagyobb kedvenc. Mégis, a németek több mint nyolcvan százaléka nem bízik a putyini Oroszországban. Aligha segített ezen Putyin megértő szavai az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktummal kapcsolatban.
A német fordulat a többi uniós országra is nagy hatással lehet. Lengyelországban és a Balti államokban egyfajta elégtételt jelent majd, csakúgy, mint az oroszoktól állandóan félő Grúziában. A Guardian szerint Merkel irányváltása a franciák és a csehek mellett a magyarokra is nagy hatással lehet. A német kancellár mindenesetre arra figyelmeztetett, hogy az út hosszú, fáradságos és viszontagságos lesz.
A történelem tényleg visszatért.