A környezeti okokra hivatkozott húsfogyasztás-mellőzés a föld illatától elszakadt fővárosi és vidéki nagyvárosi ember lelkiismeret-furdalására vezethető vissza. A környezeti vegetáriánusok húsmegtagadása teljesen értelmetlen, mert ettől a környezeti terhelés hosszú távon nem fog csökkeni. Az egyetlen vállalható álláspont a minőségi húsevés propagálása.
„Ha meg lehet élni hús nélkül, azaz állati életek meggyilkolása nélkül, akkor nem etikus állati életeket elvenni” – kezdi számát a Wrooongg! vegetarian hardcore punk zenekar. A Felelős Gasztrohős nevű blog erre a hétre hirdette meg Földbarát étkezés elnevezésű programját. Álláspontjuk szerint jelenlegi világunkban, ilyen népsűrűség és erőforrás használat mellett heti egyszeri hús fogyasztása lenne a fenntartható. Egy etikai és egy környezeti alapú érvelés, amely ugyanarra a következtetésre jut; ne együnk húst!
Az ökológiai lábnyom csökkentésére tett kísérlet egy hús nélküli étrend betartásával azért teljesen értelmetlen, mert nem kerül ki egy rendszerszintű probléma határaiból. A rendszerszintű probléma pedig nem más, mint a nagyüzemi állattartás és az ehhez szükséges intenzív földművelés, amely a II. világháború után hihetetlen mértékben megugrott népesség élelmezését teszi lehetővé. Csakhogy az a nagy helyzet, hogy nincs elég kaja a fenti módszerek nélkül. A 2000-es évek elejéig tartotta magát az a mítosz, hogy a megtermelt élelmiszer elegendő, a hiba az elosztásban van – segélyezzük Afrikát. A bioüzemanyagok térnyerésével lett egyértelmű, hogy a jelenlegi technológia képtelen eltartani az emberiséget; hússal vagy hús nélkül. Egyébként erre hivatkoznak a génmódosított élelmiszereket előállító cégek, technológiájuk révén megoldják a világ élelmezésének sürgető problémáját. Megsokszorozódnak a termésátlagok, olcsó lesz megint a kaja, nem lesz emiatt pld. Egyiptomban Arab tavasz, ami egy ideológiai köntösbe bujtatott éhséglázadás volt csupán, mert nagyon megdrágult az importélelmiszerre szoruló étel ára az Észak-Afrikai országban. Főleg a rizsé.
A hús elhagyása ilyen értelemben az „okos használat” módjának mítoszában hívők lufija. Ha elzárjuk a csöpögő csapot, akkor éves szinten nagyon sok liter vizet megspórolunk. És ha mindenki belátná ezt, akkor mennyi sok vizet megspórolnánk. Vagy a kevesebb marhafing miatt kevesebb metán kerülne a légkörbe, csökkenne az üvegházhatás. A fejlett nyugati világ már 20 éve nyomatja az A+-os mosogatógépet, mosógépet nem sok eredménnyel. Az energiafelhasználás évről évre nő, ugyan kisebb mértékben, de továbbra is nőni fog. Főleg akkor, ha a sok indiai és kínai elkezdi követelni, megtermelni a nyugati életszínvonalat. Akár elektromos meghajtású autóval.
Az etikai vegetáriánusok álláspontja jóval keményebb. Egyre több kutatás próbálja bizonyítja, hogy az állatok tudatos lények, és az állatok levágása nem sokban különbözik az emberöléstől, pláne ha növényi és állati eredetű táplálékkal nem halnánk éhen. Felelősséggel tartozunk a kiszolgáltatott állatok irányában, ugyanúgy, ahogy a védtelen magzatokkal szemben is tartozunk ennyi kötelességgel. Az ember és az állat mégsem egy minőség, mert mi gondoskodunk az állatokról.
Félreértés ne essék, valóban súlyos környezeti kihívásokkal nézünk szembe. A klímaváltozás hatásai érezhetőek – most teljesen mindegy, hogy az ember miatt vagy természetes folyamatról van szó. De a húsevés problémája olyan szinten eltörpül, mint egy csepp a tengerben. Ezen az alapon a húsevés hagyományától megvonni magunkat elég komikus. Sokkal többet tennék a természetért, ha minőségi húsokat ennénk, háztájiban tartott állatot, minél közelebb lakhelyünkhöz, mert kevesebbet utazik az étel, és megélnek belőle a termelők. Fenntarthatatlan ez is, de vállalható.
