Lemond országgyűlési képviselői mandátumáról Bajnai Gordon az Együtt-PM társelnöke. A baloldal régi trükkje az ehhez hasonló személycserés támadás a gátlástalan szavazatmaximálás érdekében. Összeszedtük a korábbi ilyen „trükkök százait” és hogy miért nagy baj ez.
Nem volt olyan rég, de érdemes felidézni. Medgyessy Péter 2002-ben került a miniszterelnök székbe az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció vezetőjeként. Négyéves hivatali ideje lejárta előtt kényszerült távozni 2004-ben. Utódja az a Gyurcsány Ferenc lett, akinek a 2006-os választások után elnyert miniszterelnöki bársonyszékét 2009-től Bajnai Gordon feneke melegítette. Noha Magyarországon a miniszterelnököt nem közvetlenül választjuk, és a fenti személyek nem adták vissza a népszuverenitás által elnyert parlamenti mandátumokat – Bajnai Gordon nem is volt akkor képviselő -, lemondásuk hátterében az a baloldali felismerés húzódott meg, hogy ezekkel az arcokkal képtelenek lesznek választásokat nyerni, személyük lejáratódott. Emlékezzünk Medgyessy D-209-es ügynökügyére, Gyurcsány őszödi beszédére. A balliberálisok előhúztak a kalapból egy új embert, akit a nyilvánosság előtt ma született bárányként tök ártatlannak mutatnak be és akkor ezzel minden el van intézve. A 2006-os választásokon ez még ment, bizalmat kapott Gyurcsány, de Bajnaiékat páros lábban rúgták ki 2010-ben. Kétszer nem sikerült ugyanazt lenyomni a választók torkán.
Bajnai Gordon most ugyanezt a hatalomtechnikai dolgot játszotta el és fogja eljátszani az Európai Parlamenti választásokon. Már korábban is megjelentek a sajtóban olyan találgatások, melyek Bajnai tegnapi bejelentését pedzegették, ezért semmi okunk nincs elfogadni azt a kamu ürügyet, amellyel Bajnai döntését indokolta. „Az ellenzéki politizálás fő színtere nem az Országgyűlés lesz, és ő sem képviselőként tud a legtöbbet segíteni pártjának.” A volt miniszterelnök relatíve ismertebb és elfogadottabb volt Együtt-PM-es párttársainál, ráadásul a választások előtti összeborulásban igencsak hátul kaptak helyett párttársai a közös listán. Személyében a Kormányváltók listájának második! helyezettje csúfolja meg a népszuverenitást.
Meglehetősen komikus hallgatni a baloldali szidalmakat azokról a sok-sok el nem ment szavazókról, akik miatt azt feltételezi a most ismét hatalmasat bukott baloldal, hogy elvesztette a választásokat. Meglehetősen komikus volt hallgatni azokat az érveléseket, amelyek az új választási törvénnyel hozták összefüggésbe leszereplésüket. Mintha megfeledkeznének kudarcuk tartalmi okairól. Ezek közé tartozik ez a mandátumkiadós csel is. Meghatározó trend manapság, hogy a választók személyeket keresnek, akihez lehet kötni az ígéreteket és adott esetben a súlyos felelősséget is. Hosszú távon a baloldal saját magát járatja le az ilyen akciókkal. És például ezért nem megy el szavazni csomó ember, kiábrándultak. Csoda, hogy nem hőbörögnek jobban azok a választók, akik abban a téveszmében nyomták az ikszet a baloldal közös listájára, hogy Bajnai Gordon majd valamit intéz. Milyen garancia van most arra, ha Bajnai nem lesz képviselő, hogy így tesz a legtöbbet pártjának? A háttérdolgokba az egyszerű választó, mint például szerény személyem, nem lát bele és nem is ezzel akar foglalkozni. És most miért higgye el valaki Bajnai szavait?
Megjelentek olyan találgatások is, miszerint Bajnai a főpolgármesteri székre hajt. A Fidesz jelöltjeivel kapcsolatban jó előre egyértelművé tette, hogy ki az, aki marad települési képviselő és ki az, aki inkább a parlamenti széket választja. (Az új szabályok szerint egy személy nem lehet egyszerre polgármester és országgyűlési képviselő egyszerre.) És akkor a Fideszt vádolják antidemokratikus elhajlásokkal? A politika legklasszikusabb értelemben közös ügyeink megvitatásáról szól, a demokráciában ennek mondja alapvetően az Ország Háza. Legalább abban szeretnénk tisztán látni, hogy ki az az ember, aki őszintén vállalja ezt a kemény feladatot, nem pedig utólag lelép.
