A szocialisták akarják a paksi bővítést. Vagy nem is. Gyurcsány és Bajnai utolsó egyenes (?) mondatai az atom mellett érvelnek, Jávor ellene. Álláspontjuk nincs, de mind hiányolják a társadalmi vitát, miközben Orbán négy éve világossá tette: nincs paksi bővítés az oroszok nélkül.
Ha valaki nem emlékezne 2009. november végének magyar politikai küzdelmeire, az örüljön. Ritka unalmas egy időszak volt, egyetlen izgalmasabb paródiával. Igen, az MSZP akkor is castingolt: Bajnai éppen akkor sem akart maradni, Gyurcsány és Mesterházy pedig küzdöttek a kormányfő-jelöltségért, "Gyurcsány megkavarta a pártot Kovács favorizálásával" - írta az Index. Tehát csak a szokásos, akkor éppen Kovács László helyét keresték, a Hírszerző pedig arról számolt be, hogy "Gyurcsány és Hagyó alkalmi szövetséget kötött" Kovács biztos elv úr érdekében.
Pedig lehetett volna vitatkozni arról is (lásd: társadalmi vita), hogy Orbán azt mondta azon a héten :"a paksi atomerőmű orosz típusú, ezért felújítását sem lehet az oroszok nélkül végrehajtani. Tehát a gáztól való függetlenség egyik nemzetgazdasági vállalkozásában valószínűleg az oroszok részt fognak venni." Sőt, a Figyelő hetilap 2009. december 10-én arról írt: "Orbán Viktor az orosz kormánypárt kongresszusáról hazatérve arról is beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak felújítását, valamint az új blokk megépítését „nem lehet megcsinálni az oroszok nélkül”. Sokan figyeltek fel a kijelentés második részére, hiszen míg a működő reaktorok üzemidő-hosszabbításában jelenleg is részt vesznek orosz vállalatok, egyáltalán nem szükségszerű, hogy „Paks–2” is keleti technológiával valósuljon meg."
A szocialisták, el- és visszacsatolt pártsejtjeik vitaképtelenek, azok voltak akkor is, és azok ma is. Valahogy az ország számára fontos döntések idején mindig a listás helyekkel meg a költségtérítéssel kell szórakozni. Van azonban egy menetrend, aminek végén látunk rá esélyt, hogy újabb 4 év múlva esetleg tudnak mondani egy igent vagy nemet, ha a paksi bővítésről kérdezik őket.
1. Mesterházy Attila álláspontjának kialakítása
Nem lesz egyszerű. Mesterházy 2010 februárjában a kampányban Pakson a bővítés előnyeit ecsetelte, mert ez egy olyan ügy, „amelyben gyakorlatilag konszenzus van” . Aztán jött az MSZP „zöldfordulata”, 2011 júniusában már a projekt átgondolásáról írt Mesterházy, majd 2011. december 17-én a Népszabadságból megtudhattuk: „Az MSZP nem támogatja a Paksi Atomerőmű bővítését – üzente lapunknak Mesterházy Attila szocialista pártelnök egy korábbi cikkünk kapcsán”. A paksi szocialisták „érthetetlennek” tartották a Jackson-imitátor „pálfordulását”. Eddig sem volt egyszerű követni a szocializmus hullámvasútját, de most tessék megkapaszkodni: miután a helyiek megírták: "Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az ország számára létfontosságú kérdést rövid távú politikai célokra használja fel bárki”, Mesterházy jól leteremtette őket, amiért a nyilvánosság előtt kritizálták, majd jött az új álláspont, ekkor már feltételekkel, de újra támogatná a bővítést.
2. Az MSZP álláspontjának kialakítása
2009 tavaszán ugye megszavazták a bővítés előkészítését. Majd 2013 decemberében "kell az atom": "Az MSZP politikusai a konferencián lényegében kiálltak a paksi atomerőmű bővítése mellett. Józsa István megfogalmazása szerint kiállnak a jelenlegi élettartam-hosszabbítás mellett, a bővítést "viszont csak" széles körű társadalmi támogatás mellett tudják elképzelni."
3. A baloldali ellenzék álláspontjának kialakítása
Bajnaitól az utolsó releváns hozzászólás a témához 2010 februári, eszerint „Paks bővítése nemzeti ügy”, "szokatlanul egységes, széleskörű politikai konszenzus alakult ki Paks bővítése és az élettartam meghosszabbítása kérdésében. A köztársaság elmúlt húsz évében kevés ilyen ügy volt - mondta, és hangsúlyozta, hogy a kormány a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, amikor az atomerőmű bővítése mellett tette le a voksát". A Bajnaihoz átpártolt mélyzöldek szerint viszont a szocik csak aggódnak, hogy „kihagyják őket a buliból”. A közleményt egy bizonyos Jávor Benedek jegyzi, aki a zöldek Bajnaihoz való csatlakozás feltételének szabta a paksi atomerőmű bővítéséről való lemondást. Sőt, Jávor és Scheiring szerint: "Lenne is néhány javaslatunk, ahol el lehet kezdeni az együttműködést és a szocialisták hitelességének építését (...) a Paksi Atomerőmű bővítésének felfüggesztése 2020-ig."
Gyurcsány 2009-ben aszondta, hogy "szeretném tájékoztatni a parlamentet, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy arra kérje az Országgyűlést, hogy még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük". Sőt, 2013 őszén Pakson is támogatta a bővítést, bár a baloldalon kulcsszóként használt "társadalmi vitát emlegette".
Látható: a "társadalmi vita" a baloldal szótárában egyenlő az időhúzással, ami bármikor bedobható, amikor éppen döntésképtelenek. A kérdés csak az, hogy van-e Magyarországnak újabb pár éve, amíg a baloldalon megtalálják Kovács László helyét, az MSZP hitelességét, Mesterházy zöldfordulatát, Gyurcsány felfedi igazi szándékait és Jávorék megbeszélik Bajnaival, hogy akkor miről is van konszenzus.
