Túl olcsó a német áram, ezért ment csődbe egy holland alumíniumgyár. Túl drága a német áram, erre panaszkodik legalábbis a német átlagpolgár. Mindkét állítás igaz.
Emlékszik még valaki az 1990-es olasz vébére? Az akkoriban is a világ egyik legszebb fociját játszó hollandok EB-győztesként indulhattak, ráadásul félig hazai pályán, mert Gullit, Rijkaard és Van Basten egyaránt a Milanban tolta akkoriban. A holland-német nyolcaddöntőben azonban Rijkaardot kiállították, mert előbb lerúgta Rudi Völlert, minden idők egyik legtipikusabb bundesliga frizkóját, majd leköpte ellenfelét. Völlert visszaköpés miatt szintén kiállították. Végül a németek mentek tovább, egészen a győzelemig.
Bár a helyzet most még nem ennyire komoly, a Frankfurter Allgemeine Zeitung írása ("Őrült energiafordulat - Túl olcsó a német áram") alapján az északkelet-hollandiai Delfzijl városkában most sem szeretik a németeket. A német lap részletesen beszámol arról, hogy nemrég csődbe ment a holland város alumíniumcége. Ezért a hollandok szerint a németek a hibásak, akik agyontámogatják nagyvállalataikat, így torzult a verseny, és ennek eredményeként háromszáz holland munkavállalónak új melót kell keresnie.
A cikk címében szereplő őrület onnan válik érthetővé, ha tudjuk, hogy a németek a zöldenergiára átállás (és az atomról való leállás) folyamatában minden áramszámla kiegyenlítésével vaskos pénzeket fizetnek az energiafordulat fenntartására. Ezért Németországban a háztartásoknak meg a legtöbb cégnek nagyon drága az áram. Viszont vannak olyan nagyfogyasztónak számító vállalatok, amelyek nemzetközi versenyben vesznek részt (eddig 1700 cég, ez évtől még további 1000), és nekik a többi céggel szemben nem kell a rezsiszámlában ökoadót is fizetni. Ráadásul a támogatások miatt túlkínálat lépett fel a német energiapiacon, ezért olcsóbb az áram, és innen van a német aluminumipari cégek versenyelőnye a hollandokkal szemben. Mivel a német áram megawattóránként 36 euró, a holland meg 44, egy ilyen cég költségeinek pedig 40 százalékát teszik ki az áramkiadások, ezért a holland vállalat csődjének okaként a német versenytorzítást jelölték meg.
Ugyan a hollandok érvelése egyoldalú és vitatható, az tény, hogy az Európai Bizottság már korábban kötszegési eljárást indított a németek nagyvállalatokkal szembeni kivételezése miatt. Berlin azonban beleállt a harcba Brüsszellel, és azt állítja, hogy az előnyök nélkül csődbe menne az ipara. Közben azért a hollandok is pénzelik ám a nagyvállalataikat, a széndioxid-kibocsátás megadóztatásának kompenzációjára hivatkozva. Na, ezt viszont az EU engedélyezte. A német lap végül megjegyzi, hogy ők maguk sem látják már át ezt az áramár-káoszt.
A tanulság pedig az, hogy az EU arról szól, hogy ki kell állni az igazunkért, plusz az olcsó áram létfontosságú (lásd Paks bővítése), Jávor Benedeknek pedig kérünk még egy unikumot.
