Ha politikai szerepre vágysz, legyen meg az egy mondatod arról, miért csinálod és miben hiszel.
1979-ben Edward Kennedy amerikai elnökjelölt panelek százait nyálazta át az első nagy jelentőségű tévés interjúja előtt. Arra is felkészült, mit mond majd egy korábbi autós balesetben viselt felelősségét célzó kérdésre (ittasan vezetett, munkatársa mellette halt meg). Képességei alapján nyugalommal várhatta az újságíró kérdéseit. Aztán rögtön a legelején bekapta azt az egyszerű kérdést, hogy:
MIÉRT AKAR ELNÖK LENNI?
Az egybites, mégis lényegi kérdést kínos és sorsdöntő 12 másodperc követte. Több évtizedes politikai tapasztalattal a háta mögött Kennedy nem tudott ütős választ adni. Ami a 12 másodperces leblokkolás után következett, az is maga volt a kapitális semmitmondás. A rossz értelemben vett bullshit. Ezen a napon minden eldőlt. Kennedyből sohasem lett az USA elnöke. Nem volt meg az az egy mondat arról, hogy mit és miért csinálna.
Mindez csak azért jutott eszünkbe, mert Bajnai két napja bekapott egy hasonló egybites kérdést. Úgy szólt:
ÖN HISZ ISTENBEN?
Itt is kínos másodpercek következtek. Nagyon hosszúak. A szakértelem első számú magyarországi nagykövete úgy viselkedett, mint az a pocsék diák, aki nagyjából átnézett 25-ből 22 tételt, de hármat egyáltalán nem, mégis ezekből húzott. A ventilátorra meredt és méretes sóhajjal indította meg ostromát a kettesért. Rémlett valami a harmadik fejezetből, a lap aljáról, de igazából csak szavak derengtek. Nagy szenvedősen végül megszületett a válasz a „magasabb szellemről, ami a világot összetartja”.
A nekünk is kínos Bajnai-fogalmatlanság közben azt éreztük, ennek az embernek egy gondolata sincs a vallásról. Nem kell teológusnak lenni, meg hívő kereszténynek sem, de egy mondatot talán elvárható lenne kipréselnie magából. Ha ateistává szentelte volna magát ott az asztalon, még az is politikusabb magatartás lett volna, mint az előadott makogás.
Nem jár sok pacsi azért, ha a döglött Bajnai-lovat rugdossuk. De arra a döglött lónak, meg a belvárosi stábjának is ideje rájönnie: ahol a technokrácia véget ér, na ott kezdődik a politika.
