Spíler

11 tévhit és hiba, amit az ellenzék elkövetett

Közzétéve: 2018. április 13. Szerző: Edward Blake

planet-earth-statistics-1024x411.jpgA mögöttünk hagyott 4-8 évben az ellenzék olyan téveszmékbe rángatta magát, amik megdőltek a választásokon. És még mindig nem értik, hogy a valóság jön szembe velük és nem fordítva. 11 tévhit és hiba, amit elkövettek. 

 Orbánnál a káosz is jobb 

Az ellenzéknek nem volt válasza arra a kérdésre, hogy mi következik abból, hogy ha megbukik Orbán Viktor és kormánya. A Fidesznek volt. Az ellenzék győzelméből a káosz következik, ezt ők maguk is büszkén jelentették ki. Az is világos volt, hogy ha a Fidesz kisebbségbe szorul, egy ellenzéki párt sem tud önállóan kormányt alakítani. Továbbá arra sem volt garancia, hogy koalícióban erre képesek lesznek. Ráadásul azt ígérték, hogy előbb  lebontják a Fidesz rendszerét, ami akár évekbe is belekerült volna – pláne hogy úgy gondolták, hogy a Fidesz ezt majd ölbe tett kézzel fogja végignézni. Utána pedig új választásokat írtak volna ki, tévképzetükben úgy kalkuláltak, hogy azon is tönkreverik a Fideszt, ha az egyáltalán elindul. A választónak ebből annyi szűrődött le, hogy a bizonytalanság jönne a stabilitás helyett. Ami lehet, hogy a liberális szalonokban egy izgalmas gondolatkísérlet, de a választóknak a napi megélhetést is veszélyeztetheti. (Itt jegyezném meg, hogy az a kritikájuk, hogy a magyar oktatás túlontúl elméleti, igazolódott.)

 A NER lebontása 

A 2014-es választásokból azt a tanulságot kellett volna levonni, hogy a rendszert nem lehet lebontani egykönnyen, ahhoz alkalmazkodni kellene. A Fidesz ezt a konzekvenciát 2002-es veresége során levonta és számtalan helyen alkalmazkodott a rendszerváltás rendszeréhez, mivel azt megváltoztatni nem volt elég ereje. A baloldal ezt a konzekvenciát máig képtelen levonni. A Jobbik pedig egy áthidaló megoldással próbálkozott, sikertelenül.

Meg kellene érteni, hogy a Jobbik és a baloldal együtt sem elég erős ahhoz, hogy a rendszert le tudja váltani, vagy le tudja bontani. Nem elég erősek ahhoz, hogy Magyarországot a saját képükre formálják.5a8a1f91d030721b008b47bd-750-375.jpg

 Árulókat vezetővé emelni 

Régi mondás, hogy az „árulást szeretjük, de az árulókat nem”. Az ellenzék ehhez képest nem hogy szerette az árulást, de az árulókat pajzsra is emelte. Ezzel azt demonstrálva, hogy az árulás erkölcsileg tette az árulókat és új pártjaikat magasabb rendűvé. Rövid idő alatt már csak úgy hemzsegtek és topzódtak az árulók az ellenzéki pártok vezető soraiban (és sajtójában) egyaránt. Árulókkal azonban nem lehet választást nyerni. Nézzük szépen sorban: Karácsony 2008 környékén elárulta az MSZP-SZDSZ-t, majd 2012 körül az LMP-t, aztán 2018-ban az Együttöt, hogy visszatérjen az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként. Hadházy Ákos 2012-ben a Fideszt, most épp az LMP-t árulja el. Vona Gábor a polgári oldalt, majd az egész nemzeti radikális oldalt. Gyurcsány meg mindent és mindenkit, a lapos föld nem hordott még ilyen embert a hátán. És akkor még ott van Demeter Márta, Mellár Tamás, Lukácsi Katalin és a többi tizedvonalbeli ember. Képzeljük csak el, hogy mondjuk Zuschlag János a Fidesz alelnöke lesz?! Ugye, hogy nonszensz. Árulókkal nem lehet választást nyerni.

Majd a külföld segít 

A külföld nem fogja helyettük elvégezni ezt a munkát. A baloldal évtizedek óta nem érti, hogy a külföldre való rohangálás a Fidesznek kedvez. Sem az EU, sem az USA, sem az ENSZ, de még az EBESZ sem fogja megnyerni nekik a választásokat, sőt. Ebből a szempontból különösen vicces a Jobbik magatartása, mely kezdetben értette ezt, majd a kampány során minden nap valamelyik külföldi lapban, a megboldogult SZDSZ-t  megszégyenítő tempóban szidta a kormányt. Ez nem működik. Ebből a szempontból csak és kizárólag az LMP menthető fel. Nem sikerült levonni azt a tanulságot, hogy a magyar ember nem szereti, ha külföldi fővárosokból osztják neki az észt, ahogy azt sem, ha a Rózsadombról vagy Újlipótvárosból. 

star-trails-828656_1920.jpg

 Az értelmiség és a sajtó fogságában 

Úgy nem lehet politikát csinálni, hogy a tempót a sajtó és az értelmiség diktálja. Felesleges erről írni, mert számtalanszor elmondtuk már, hogy amíg a Bitó-szalonból diktálják a liberális stratégiákat, addig a baloldal soha nem szabadul meg az SZDSZ-től. Ebből a szempontból különbnek és okosabbnak tűnt a Jobbik-vezetés, aztán kiderült, hogy a skinhead-vezérek is arra vágytak az elvett lelkük legmélyén, hogy az SZDSZ nagy öregjei simizzék a buksijukat. Meg is lett az eredménye. És folytatják. Tanulságként azt sikerült levonni, hogy a magyar emberek, főleg a vidékiek ostobák és mindent elhisznek. A hiba véletlenül sem az ő készülékükben van.

 Korrupció mindenek felett 

Az ellenzék a mai a napig nem érti a korrupció lélektanát. Ha masszív gazdasági növekedés van és évről évre mindenki jobban él, akkor a magyar embereket nem hozza lázba különösebben a korrupció. Ugyanis azt beárazták. Egészen más helyzet az, ha a magyar embereknek azt ígérik, hogy jobban fognak élni, aztán kiderül, hogy már abban a pillanatban tudták, hogy ez hazugság, ráadásul még a közösbe is belenyúlnak, könyékig.

Ezen túlmenően az ellenzék iszonyúan túltolta a korrupció témáját. Nem volt olyan közbeszerzés, nem volt olyan fejlesztés ahol ne kiáltottak volna azonnal lopást. Ez a magatartás az emberek nagy részét immunissá tette a témára.planet_earth.jpg

 Migráció < Oktatás és egészségügy 

Az oktatás lerohasztását az ellenzék egy darab PISA-felmérésre alapozta. Egyszerre sulykolta, hogy a gyerekeket elhülyíti a Fidesz, és hogy túl sokat kell tanulniuk. Ugye a kettő együtt azért elég nehéz. Nem sikerült kiállítaniuk azonban egyetlen egy oktatáspolitikust sem, aki valóban értene az oktatáshoz – ez önmagukat minősíti.

Az egészségügy kérdése ehhez nagyon hasonló probléma. Nem volt egyetlen egészségpolitikus sem, aki el tudta volna magyarázni, hogy mi a probléma az egészségüggyel. Vagy pedig nem merték elmondani, mert az jelentős érdeksérelemmel járt volna az egészségügyi szakmában, lásd hálapénz. Ezért az egészségügy Fidesz általi lerohasztásával kampányoltak, ami tényszerűen nem állta meg a helyét. Mert míg Budapesten tényleg komoly gondok vannak, addig vidéken nagyon jelentős fejlesztések voltak. És ők ezúttal is csak a Hungária körútig láttak el, ami egyébként a Nagykörúthoz képest azért haladás. Legyünk igazságosak. 

Az ellenzék továbbra sem érti a migráció kérdéskörét. Önmagukról állítottak ki bizonyítványt, amikor 2015-ben Orbán Viktor hónapokra előre látta, hogy ez a téma határozza majd meg hosszútávra Európa jövőjét, míg ők „álproblémának” nevezték a népvándorlást: bajban ismerszik meg az ember. Az ellenzéknek a mai napig nincs válasza a kérdésre, ami meg volt, az őszintétlen. Az ugyanis nem válasz, hogy „nem fogjuk lebontani a kerítést, igaz meg sem építettük volna”. A választók ezt pontosan értették. flat-earthers-attend-first-flat-earth-international-conference.jpg

 Időközi választási győzelmek 

A Jobbik és a baloldal is azt a következtetést vonták le az időközi győzelmekből, hogy ha előre felosztják a körzeteket és nem kampányolnak egymás ellen, akkor simán be tudnak minden körzetet húzni. Ez igaz is volt az általában alacsonyabb részvétel mellett zajló időköziken, ahol a média kijelölte az esélyes kihívót, de a stratégia megbukott az országos választáson. Egyrészt azért, mert a választó a nagy zajban nem tudta, hogy ki az esélyes jelölt, másrészt mert a Fidesz szavazói is lényegesen aktívabbak voltak.

Ráadásul az időközi választásokon megválasztott ellenzéki győzelmek nem igazolták vissza, hogy miért is érte meg ezekre a jelöltekre szavazni. Hisz azokban a körzetekben, melyek nem tradicionális ellenzéki körzetek, nem mutattak a jelöltek komoly teljesítményt.

 Taktikai szavazás 

A taktikai szavazás kérdése ugyanilyen téveszme volt. Ugye az országos országgyűlési szavazás és az időközi abban is eltér egymástól, hogy míg előbbin két szavazólapot kap a választó, addig az utóbbin csak egyet. Vagyis a nagy taktikázásban könnyű összezavarodni, és aki nem aktív politikafogyasztó, annak nem is könnyű a döntés. A másik probléma, hogy egy nagyvárosban akár több választókörzet is van, és míg az egyikben a baloldal, a másikban akár a Jobbik is lehetett az esélyes jelölt. Ez a fajta politikai tudás, melyet pár hónap alatt próbáltak a beleplántálni a választói fejekbe, irreális elvárás volt. És nem azért, mert a választó buta, hanem mert ezt a fajta tudatosságot elvárni tőle nevetséges.hubble.jpg

 A magas részvétel a kulcs 

Ez is tévedés volt. Ugyanis annyira túltolták a biciklit, hogy a Fidesz rejtőzködő szavazóit is sikerült az urnák elé vinni. Az eredmény világos. Kétharmad, ráadásul erős legitimációval. 

 Demokrácia-probléma 

Az őszödi beszéd és a 2006. október 23-ai események óta hiteltelen az ellenzéktől a demokrácia probléma. Az is nevetséges, hogy magukat demokratikus pártoknak nevezik. A tematika arra sem alkalmas, hogy igazán nagy tömegeket megmozgasson, ugyanis budapesti és értelmiségi téma. Most mégis miért fognak tüntetni? A demokráciáért. És mit várnak tőle? Egy új mozgalom születését. 

Üdv újra 2011-ben! Azt a régi lemezt tedd fel újra! Már csak arra várunk, hogy mikor tér vissza csillagösvényen Bajnai Gordon, esetleg Botka László. Úgy látszik, hogy ez az ellenzék soha semmiből sem tanul. 

Közzétéve: 2018. április 13. Szerző: Edward Blake

A bejegyzés trackback címe:

https://spiler.blog.hu/api/trackback/id/tr4113832492

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólások

komment hozzászólás