Spíler

Turista vagyok, nem görög

Közzétéve: 2015. július 04. Szerző: OriginalSpíler

7005772286_9137923ba3_z.jpgA baller firkászok szerintGörögországhoz hasonlóan periférikus, félig-meddig demokratikus, sérülékeny gazdaságú, oligarchák által uralt, EU-pénzekből élő” ország vagyunk, „ahol az adóelkerülés, a paternalizmus, a legfelsőbbtől a legalsóbb szintekig mindent átható ügyeskedés és korrupció a norma.” Szerintük „nagyon hasonló veszélyek fenyegetnek minket, mint Görögországot.” Nos, nem. Nagyon nem.

A fenti leírás utoljára talán 2007-2008 környékén jellemzett minket valamennyire, amikor az egy főre eső nemzeti össztermék az uniós szint 60 százalékára esett vissza (ma már a 70 százalékhoz közelít), az IMF-nél kuncsorgott a magyar kormány segítségért, nem sokkal korábban még a statisztikák meghamisításával égtek be a szocik Európában, békés tüntetőket vert a karhatalom Budapest utcáin, a szoci áldemokraták pedig nagyüzemben talicskázták Simon és tsai. külföldi számláira a közvagyont.

gdp.png

A magyar baloldal minden törekvése ellenére se történelmi nézőpontból, se a jelenlegi gazdasági számok alapján nem hasonlítunk a görögökre. Sőt, pont mi vagyunk azok, akik igen sokat szívtak eddig a görög hanyagság miatt. A görögök ugyanis nem csak az eurózónához, hanem 1981-ben az Európai Közösséghez is felkészületlenül csatlakoztak. A negatív tapasztalat miatt az uniós döntéshozók az 1990-es években féltek attól, hogy „újabb Görögországok” kerülnek az EU-ba. Ez is közrejátszott abban, hogy Magyarországnak és Csehországnak többet kellett bizonyítania, és az indokoltnál fél évtizeddel többet kellett várakoznia a tagságra, amivel komoly erőforrásoktól estünk el, és be kellett várnunk még nyolc országot. Később, a világválság idején a görög gyengélkedés Magyarországra is kihatott. Nem akarjuk az európai adósságválságot a görögök nyakába varrni, de az biztos, hogy ők voltak a leggyengébb láncszem, és a görög válság eldurvulása az egész kontinensre komoly hatást gyakorolt a kamatfelárakon keresztül – különösen a szocik által kicsinált Magyarországra.

A görög államháztartás története egyébként csak hondurasihoz és az ecuadorihoz hasonlítható. A világon ezen országok államadósságának visszafizetésére van a legcsekélyebb esély. A görög állam kétszáz éve a csőd szélén tántorog, a statisztikai adatok meghamisítása pedig valódi nemzeti hagyomány, mely a politikai oldalaktól teljesen független. A görög államadósság 2010 óta is meredeken emelkedik. Magyarországon ezzel szemben lassan, de folyamatosan csökkent a GDP-hez mért államadósság:

allamadossag.png

A fenti ábrákról látszik, hogy gyakorlatilag utolértük a görögöket az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében, az eladósodottságunk pedig jóval kisebb. Mindez egyébként elmondható a többi visegrádi országról is. A V4-országoktól azonban egy fontos tényező továbbra is megkülönbözteti Görögországot: az állampolgárok jövedelme. Az átlagos fizu közel 70 százalékkal magasabb hellén haverjainknál, mint nálunk.

Minden tiszteletünk a görög kultúrának - külön köszönet a tsatsikiért -, de inkább ne mossuk össze a két ország helyzetét és az elmúlt években mutatott teljesítményét.

fizetes.png

Közzétéve: 2015. július 04. Szerző: OriginalSpíler

A bejegyzés trackback címe:

https://spiler.blog.hu/api/trackback/id/tr787595376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólások

komment hozzászólás
süti beállítások módosítása