Gyurcsány Ferenc a Városligetben ünnepelt a hétvégén, ahol ingyen vizet és áramot ígért a népnek. Azt is mondta, hogy 1956 és 1989 között háromszorosukra nőttek a reáljövedelmek, azóta viszont szinte változatlanok, ezért a rendszerváltás jóléti teljesítménye kiábrándító. „Nem kell éveket várni egy telefonra, az emberek többségének mégsem lett könnyebb az élete, nem jut több az asztalra.” Az 1989-es rendszerváltoztatás jóléti teljesítménye szerintünk sem túl parádés, nem is csoda, hogy 2010-ben az emberek többsége úgy gondolta, megérett az idő arra, hogy sok mindent új alapokra helyezzen az ország.
A probléma itt Gyurcsány szavaival van. A volt miniszterelnök szerint a „rendszerváltás teljesítménye” volt a pocsék, a felelősség meg szépen megoszlik: valahogy elkúródtak a dolgok maguktól. Vessünk azért egy pillantást a számokra is. Vegyük fel a történet fonalát mondjuk 1998-ban, amikor ott tartottunk, hogy 1990 óta folyamatosan csökkent az egy főre jutó átlagos reáljövedelem, és összesen 13 százalékkal volt alacsonyabb, mint a rendszerváltás idején.
A grafikonról jól látszik, hogy az első Orbán-kormány alatt végig nőttek a reáljövedelmek, és a polgári kormányzás végére sikerült meghaladni a rendszerváltás szintjét. Mind tudjuk, hogy mi történt a 2002-es választásokon, a reáljövedelmek növekedése azonban nem állt meg. A hitelből fedezett „jóléti rendszerváltásnak” és a „világgazdaság pénzbőségének” köszönhetően Medgyessy alatt, majd az első Gyurcsány-kormány alatt is nőttek a reáljövedelmek. A probléma ott kezdődött, hogy a külföldről finanszírozott habzsi-dőzsin kívül négy évig nem történt semmi, ami a gazdaság motorját működésben tarthatta volna. Meg is lett az eredménye: már a válságot megelőzően megszűnt a gazdasági növekedés Magyarországon. A reáljövedelmek a magyar és a nemzetközi válság hatására 2010-re visszaestek a 2002-es szintre! Mindeközben az államadósság szintje a GDP 52 százalékáról 83 százalékra emelkedett!
A W-alakú válság után azonban kezdünk lassan visszakapaszkodni. A jövedelmek átlagos vásárlóértéke 2014-ben már érezhetően – az előzetes becslések szerint több mint 13 százalékkal – nagyobb volt, mint 1990-ben. Idén is folytatódik a trend: az alacsony infláció hatására 4 százalékkal nőhetnek tovább a reálbérek.
A Fidesz-kormány eddig főként az alapvető megélhetési költségek csökkentésével érte el a rendelkezésre álló jövedelmek növelését, de ma már egyre több szektorban zajlik béremelési program, és ha minden igaz, akkor jövőre a személyi jövedelemadó is csökkenni fog, ami tovább növelheti a jövedelmeket. Ráadásul igazi bravúrnak tűnik, hogy mindeközben lassacskán az eladósodottságunk is csökken.
Gyurcsány tehát felfedezett egy „kiábrándító teljesítményt”, de azt nem tudja, ki lehet a hibás. Segítsünk?