Spíler

Megint jönnek, lejáratnak

Közzétéve: 2014. augusztus 26. Szerző: Sideburns

 fp.jpg

Újabb lejárató cikk jelent meg egy külföldi lapban, a szerző a változatosság kedvéért CEU-s oktató. Azt nem tudjuk, hogy az ilyen cikkek írása a szakmai előmenetel feltételének számít-e a sokszínű magánegyetemen. Tudták, hogy az MSZP elődpártja „közösségi párt” volt, és nem kommunista?

Az írás „korrektségét” és „elfogulatlanságát” mutatja, hogy a szerző gyakori idézeteinek szinte kizárólagosan négy volt SZDSZ-es, azóta CEU-alkalmazott expolitikus a forrása: Haraszti Miklós, Bozóki András, Hegedűs István és Molnár Péter. Amy Brouillette, a szintén CEU-s szerző viszont csak Bozóki esetében említi a kollegiális viszont, és egyikük esetében sem jelzi, hogy mind a négyen Orbán politikai ellenfelei voltak, míg pártjukat nem száműzték a választók a magyar közéletből. Tehát kimaradt a sajátos történelemképre épülő cikkből az SZDSZ bukásának feszegetése, az MSZP-vel való összeállás részletezése, a liberalizmus és a szabadságjogok többszöri „liberális” lábbal tiprása. Viszont cserébe nem került be a 2002-2010-es katasztrófakormányzás tényének említése sem, a gazdasági bajok a felkészült tanár olvasatában a gazdasági válsággal és az unortodox intézkedések bevezetésével kezdődtek. Ugyanígy, a Fidesz 2014-es választói megerősítéséről sincs egyetlen mondat sem, valószínűleg zavarná a demokrácia=liberalizmus-képlet így is erőtlen bizonyítását. A szerző (vagy a posztSZDSZ?) véleményeivel nem érdemes vitatkozni, de ténybeli tévedései közül néhányat érdemes sorra venni:

1. „Orbán bejelentette arra vonatkozó terveit, hogy országát „illiberális állammá” teszi, miközben a világ legelnyomóbb rezsimjeit – Oroszországot és Kínát, például – említette modellként”  Nemhiába nem idézi Orbánt a szerző, mert úgy nem lehetne félremagyarázni. Orbán azt mondta, hogy „Ezzel magyarázható, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy ma a slágertéma a gondolkodásban azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország.”

2. „Ez volt Orbán legpimaszabb antidemokratikus lövése, mióta konzervatív Fidesz-pártja hatalomra jutott 2010-ben (…)” – mondja az „illiberális államról” szóló rész kapcsán a szerző. Nagy kár, hogy az antiliberális nem egyenlő az antidemokratikussal, a nem liberális pedig a nem demokratikussal, egyetemi oktató szintjén ez óriási hiba.

3. „Drámai fordulatára 1993-ban került sor, amikor Orbán jobbra vezette Fidesz-pártját a következő évi választások előtt, ezt a hatalmi húzást az akkori kormánypárt, a jobbközép MDF parlamenti helyeinek megszerzése érdekében találták ki. (…) A húzás újrarendezte az ország politikai játékterét, ezzel pedig mély árkot hozott létre Magyarország liberális baloldala és konzervatív jobboldala között, amely máig megmaradt.” Kár, hogy az 1994-es választás előtt a Fidesz és az SZDSZ liberális blokkot alkotott, az ország politikai életét pedig a szociálliberális koalíció létrejötte, az SZDSZ átállása rendezte újra.”

4. „Az SZDSZ a Szocialista Párttal lépett szövetségre, Magyarország korábbi közösségi pártjának reformpárti szárnyával”. „The SZDSZ had formed an alliance with the Socialist Party, the reform-minded wing of Hungary's former community party.” No comment.

5. „Ehelyett (Orbán) azzal válaszolt, hogy „unortodox” gazdasági intézkedések egész sorát vezette be, többek között egyszeri „válságadót” vetett ki az energetikai, a telekommunikációs és a bankszektorokra, iparágak egész sorát államosította újra – egyebeket mellett a magánnyugdíjpénztári alapokat és olajcégeket – és olyan intézkedést vitt keresztül, amely miatt a bankoknak kompenzálniuk kellett adósaikat az árfolyam összeomlásakor elvesztett pénz miatt. Ezek a döntések Magyarországot a csőd szélre vitték és piaci zavarokat okoztak.” Önök is emlékeznek az olajcégek államosítására és az adósok árfolyamesés miatti banki kompenzálására? 2010 előtti válságokozó intézkedések és IMF-hitel, szevasztok?

6. „Nem kórházakat és iskolákat épít. Futball-stadionokat épít.” (Bozóki-idézet  a cikkből) Nagyon jó mondat, tényszerű és cizellált, ismét egyetemi oktatóhoz méltóan szakmai. Egyébként valamiért kimaradt Bozóki SZDSZ-es, szoci, elempés és péemes kötődése.

7. „Idén bejelentette azt a tervét, hogy a budai Várnegyed egy palotájába költözik, amely az Osztrák-Magyar Monarchia idején a király és a két világháború között a nacionalista erős ember, Horthy Miklós rezidenciája volt”. Meg a magyar miniszterelnököké hagyományosan a kommunizmusig. A magyar kormányfőknek – a világon szinte egyedülálló módon – a törvényhozás központjában van a hivataluk időtlen idők óta, hatalmi ágak elválasztása, okés így?

+1. Megjegyzés: „Ez a cikk nem tükrözi a CEU véleményét”. Miért is tükrözné, hiszen csak öt oktatója nyilatkozott a cikkben? Rengeteg más nézetű oktató is tanít ott, mint az köztudott.

Közzétéve: 2014. augusztus 26. Szerző: Sideburns

A bejegyzés trackback címe:

https://spiler.blog.hu/api/trackback/id/tr356636817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólások

komment hozzászólás