Az ellenzéki média volt az ellenzék igazi kampánycsapata. Stratégiát szabott, tematizált, győzelmet kiáltott. A Fidesz-KDNP ennek ellenére (vagy köszönhetően) 49%-on végzett.
Ha megnézzük az elmúlt hónapok és évek ballib felületeit, akkor az látszik, hogy
- az ellenzéki pártok feje felett próbáltak stratégiát alkotni,
- ők próbálták a Jobbikot rehabilitálni és a baloldallal összeházasítani
- az előbbiek mentén ők igyekezték a pártokat együttműködésbe kényszeríteni, annak ellenére, hogy azok teljesen érthető módon nem akarták a hátukon cipelni a mérhetetlen támogatással bíró törpepártokat,
- amikor a közös lista nem ment, ők próbálták a választókat taktikai szavazásra kondicionálni.
- ők emelték fel a Momentumot, majd dobták el, ők emelték országos szintre Márki-Zayt, Gulyás Mártont és a V18-at, és számos olyan kis tüntetést és szervezkedést, amik és akik egyébként alig érdekeltek volna bárkit. Sőt, ide sorolható akár Hadházy Ákos és a rendszeres médiafigyelemben részesített 0,64%-os Együtt is.
Tették mindezt ugyanazzal a lenéző stílussal, hírdömpinggel és szenzációhajhász címadással, amivel egyébként lenézik és próbálják elhallgattatni a Fidesz-szavazók véleményét is.
Nem utolsó sorban pedig 8 éve végzik a Fidesz kormány, és évek óta végzik a kormánybarát média elleni lejárató kampányt.
A fentiek közül voltak sikereik és bukásaik is. Sok kis csatát megnyertek. Sikerült az olimpia-ellenes aláírásgyűjtés és Márki-Zay győzelme is. Aztán jött április 8-a, a magas részvétel, az addigi felépített narratívából pedig a nagy ellenzéki várakozás, majd a 49%-os pofon. A ballib médiánál nem távozik senki, sőt, nyugodjunk meg, mert ott folytatják, ahol abbahagyták: ők jelölik ki a bűnbakokat, felelősségre vonják a választókat, tovább promózzák Gulyás Marci akcióit, és ők jelölik ki az ellenzék számára a lehetséges új irányokat. Isten tartsa meg jó szokásukat!
