Január 25-én előrehozott választások lesznek Görögországban. A válság kezdete óta Európa megtanulta: görög választás=európara. A várhatóan győztes szélbalos Sziriza most már maradna az eurózónában, de a feltételeik teljesíthetetlennek tűnnek. Ráadásul Ciprasz eléggé vállalhatatlan arc.
Maoista görög kormány?
Még mindig Görögország és öt év után még mindig euróválság. Mivel az athéni parlament decemberben háromszor is sikertelenül próbált államfőt választani, végül feloszlatta magát. Az előrehozott választáson két párt győzhet, a szélsőbaloldali Sziriza, vagy az elmúlt években több megszorítást végrehajtó eddigi fő kormánypárt, az Új Demokrácia. A felmérések szerint előbb 30 százalék feletti, utóbbi 27 százalék körüli eredményre számíthat. Ami különösen aggasztó, az Ciprasz kommunizmusbarát alapállása. A Mao iránti rajongását nem titkoló kormányfőjelölt korábban azt mondta, hogy „a kommunista rezsimekben nagyon hiányzott a szabadság, de legalább a gondolkodásuk központjában az emberiesség állt”. Erről 100 millióan biztos más mondanának.
Sziriza: maradás az eurózónában, jóléti csomag
Az Alekszisz Ciprasz által vezetett Sziriza három évvel ezelőtti, eurózónából való kilépést szorgalmazó programjához képest valamicskét mérséklődött, már nem tagadnák meg azonnal az adósságtörlesztést. Aztán azt is mondják, hogy kormányon elfogadnának egy 11 milliárdos jóléti csomagot. A görög adósság azonban több egyszeri leírás után is még mindig a GDP 174 százaléka.
Adósságelengedés német mintára?
A fő céljuk azonban az adósságteher enyhítése lenne. Mindezt a Sziriza német mintára hajtaná végre: 1953-ban a londoni adósságkonferencián amerikai nyomásra a német államadósság felét elengedték. John Milios, a Sziriza vezető közgazdásza azt javasolja, hogy a GDP 50 százaléka feletti adósságrészt vegye az Európai Központi Bank, ők pedig ezt a kamatmentes kötvényként funkcionáló tartozást kb. hatvan év után vásárolnák vissza.
Gyenge gazdaság, magas bérek
2010 óta a görög GDP húsz százalékkal csökkent, miközben a munkanélküliség 26 százalékra emelkedett. Számos takarékossági intézkedést kellett meghozniuk, ennek keretében például nagyjából 800 ezer ember maradt egészségügyi ellátás nélkül, nőtt az öngyilkosságok száma és visszatért egy régen eltűnt betegség, a malária. Viszont a görög bérek még mindig a lengyel fizetések kétszeresére rúgnak. Eközben csak 2009 és 2011 között 54 ezer görög mentette ki a vagyonát külföldre, és kemény adókedvezményeket kapnak a hajótulajdonosok. Bár egyesek szerint a Sziriza győzelme egyfajta skandináv típusú jóléti államot hozhat Görögországban, továbbra is kérdés: és ezt így miből akarnák finanszírozni?
Német reakciók
Az egyik vezető német közgazdász szerint az euróból való kilépés lenne a megoldás a görög bajokra, mert így le tudnák értékelni a pénzüket, és visszanyernék versenyképességüket. Ugyanakkor a németek egyes becslések szerint 76 milliárd eurót is veszíthetnek a görög kilépéssel. A német kormány eközben arra a forgatókönyvre is felkészült, hogy egy görög kilépést bankcsődök követhetnek, ami a német adófizetőknek is sokba kerülne. Tehát a németek máris elkezdték a felkészülést a legrosszabbra. Vajon így tesznek a görög választók is?
