Spíler

Csillagok között

Közzétéve: 2014. november 07. Szerző: Edward Blake

1_4.jpg

Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy az év legjobban várt sci-fije volt az Interstellar, a Csillagok között. És azt hiszem akkor sem, ha azt mondom, hogy az év egyik legnagyobb csalódása is egyben. Éppen ezért garantált, hogy az egyik legsikeresebb film és a legtöbb Oscar-díjat elnyerő alkotás lesz.

A sci-fiért rajongók egyre nehezebb helyzetben vannak manapság. Amit nagyjából úgy lehet leírni, hogy míg a ’80-as években születtek meg talán a legjobb művek és ezek adaptációi és nem volt meg akkoriban a szükséges technika azokat igazán jól megcsinálni. Addig ma gyakorlatilag minden technikai feltétel adott és mintha a kreativitás és egy ötlet igazán jó kimunkálása az, ami hiányzik.

Valami nagyon furcsa dolog történik Amerikában. Nehéz máshogy értelmezni a geekségből kitörő mainstreammé váló szuperhőskultuszt. Mely egyfajta pozitív visszacsatolásaként jelenik meg a nyugati világ válságának. Azonban ennek van egyfajta negatív zöngéje is, ez lenne a Csillagok között.

A történet egyszerű és ennél is rosszabb talán, hogy minden ami kicsit is jó ebben a filmben, azt már láttuk egy másikban. Túlzás lenne azt mondani, hogy össze van lopva a cucc, de erről van szó. Ha a tér-idő paradoxon témája érdekel, arra ott vannak a Star Trek The Next Generation: Cause and Effect vagy a Star Trek Voyager: Blink of an Eye epizódok. Ha a Föld elpusztulását akarom megnézni, arra bármelyik amerikai katasztrófa film. Ha pedig csodálatos képeket szeretnék nézni az űrről, arra ott a Gravitáció. Nem mellesleg a Gravitáció üzenete éppen ellentétes, egy csodálatos teremtéstörténet, amely azt üzeni a Föld az otthonunk. Hogy ez a film pedig mennyire lenne tisztelgés Kubrick 2001: Spacey Odyssey előtt, inkább nevezném egy nagyon gyenge próbálkozásnak.

Nolan külsőséges kliséivel szemben csak a film üzenetei és társadalmi kritikája tragikusabb. Amikor azt mondtam, hogy rengeteg Oscart fog bezsebelni, nem vicceltem. Ebben a filmben minden megvan, ami Hollywoodnak tetszhet:

Az emberiség hosszú háborúban elpusztította a bolygót :-(

Magányos hősünk szembeszáll az újfeudalizmust propagáló kormánnyal :-(

Értelmiségiek kis csoportja a világ megmentésén dolgozik titokban :-)

Az amerikai kiválasztottság tudata megmenti a bolygót :-)

Az értelem legyőzi az érzelmeket :-)

A demokrácia fontosabb a tekintélyuralomnál :-)

LOVE :-)

Happy end :-)

Szóval minden benne van, hogy a film sikeres legyen. A színészek pocsék játékát és Matthew McConaughey ripacskodását egyedül Michael Caine képes feledtetni. De ez nem túlságosan meglepő, hisz Michael Caine minden filmben jó. Sajnos azonban a 3 óra (!!) alatt ez édes kevés.

Kedves Christopher Nolan, ahhoz, hogy ne kelljen elhagynunk ezt a bolygót, ha szépen megkérhetlek, a továbbiakban ne nyúlj semmihez. Köszönjük a Batman filmeket!

Közzétéve: 2014. november 07. Szerző: Edward Blake

A bejegyzés trackback címe:

https://spiler.blog.hu/api/trackback/id/tr816873307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólások

komment hozzászólás
süti beállítások módosítása