Alanyi jogon járó jövedelem – ez lehet a legújabb baloldali mítosz Európában, amit a hazai elvtársak is igyekeznek átvenni a 13. havi mindenek után. A kérdés az, hogy miért tartsa el a társadalom kis szelete a többieket? Vigyázat, szélsőségesen konzervatív nézetek következnek!
„Havi tízezreket adna mindenkinek az MSZP és az LMP” – hirdeti a blikk.hu. A cikk arról az európai kezdeményezésről számol be, amely alanyi jogon járó jövedelmet adna minden polgárnak. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert az iapri folyamatok automatizálásával egyre kevesebb munkaerőre lesz szükség, s ha nem akarjuk, hogy a növekvő munkanélküliség társadalmi feszültségekhez vezessen, akkor „segítenünk” „kell”.
A dupla idézőjel nem véletlen, hiszen az általam megkeresett jövedelem (és az azzal arányban álló megtermelt érték – ld. GDP) pofátlan nagy részét nyúlja le a mindenkori állam így is. Milyen alapon? Keményebben dolgozol, tisztességesebb, szorgalmasabb vagy tehetségesebb vagy mint mások? Akkor büntessünk magasabb adókulccsal! Az nem járja, hogy valaki élvezze a kemény munka gyümölcsét.
Tudom, erre jogosan lehet mondani, sokan önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe. A megoldás akkor sem ingyen pénzt osztani. Még akkor sem, ha közgazdaságilag megoldható lenne.
Ha valaki ismeri Niall Ferguson igazán érdekes munkásságát, egyik könyve épp arról szól, hogy mivel válhatott a nyugati civilizáció a XIX-XX. századra a többiek fölött mindennel sikeresebbé, s ezeket eltanulva tőlünk miért előz le lassan mindenki minket Kínától Brazíliáig. Mert a saját erényeinket elfelejtettük, s ezek közül az egyik legfontosabb a munka értéke, a keresztény munkaetika.
Valóban, egy civilizáció, egy állam vagy egy személy sikerességének egyik kulcsa a munkához és tanuláshoz való hozzáállás. Ez nem azt jelenti, hogy csak a kétkezi munka, valódi munka és az íróasztalnál nem. Ez azt jelenti, hogy szorgalmasan és eredményesen érdemes csak dolgoznia az embernek, amit előállít vagy szolgáltat az legyen érték.
Az állam által osztogatott ingyenpénz miatt a munka megbecsülése végképp elveszítené az értékét a többség szemében, hiszen a többiek által befizetett adóból úgyis eltartanak.
Utószóként álljon egy tanulságos kis történet, amit a facebookon terjedve láttam meg:
Egy okos Amerikai közgazdasági professzor egyszer kijelentette, hogy Ő soha nem buktatott meg egy hallgatót sem , de a közel múltban megbuktatott egy egész osztályt. Miért? Azért mert az osztály kitartott amellett, hogy az "Obamacare" szociális program nagyon is jól működik. Nem lesz tovább szegény, sem gazdag, sőt mindenki egyenlő alapon fog élni és fogja érezni majd magát.
A professzor azt mondta OK, próbáljuk ki a tervet és majd meglátjuk kinek lesz igaza. Mától fogva mindenkinek az osztályzatát csak összeadjuk és egy átlag osztályzatot fog kapni mindenki a végén. Jó? Így majd meglátjuk kinek lesz igaza a végén. Mindenki az osztályban bele egyezett. A legjobb az 5-ös és a legrosszabb az 1-es osztályzat lesz.
Az első teszt után mindenki 4-est kapott. Így azok akik tudtak, mert sokat tanultak, reklamáltak, viszont aki kevesebbet tanult az meg örült az osztályzatnak. A második teszt alkalmával a hallgatók akik az első esetben keveset tanultak , még kevesebbet tanultak , és akik először sokat tanultak ,úgy gondolták hogy akkor ők minek igyekezzenek es Ők is kevesebbet tanultak. Így a második teszt eredménye csak egy elégséges 2-es lett. A harmadik teszt után mindenki elégedetlen volt, mert mindenki kevesebbet tanult és mindegyik a másikakat okolta az alacsony eredményekért . Tehát senki nem volt megelégedve és mindenki megbukott.
Ekkor a professzor azt mondta nekik, hogy a szocializmus ugyan ilyen módon alapszik és azért fog az is megbukni . Mert ha a jutalom elég nagy, a szorgalom is nagyobb, hogy valaki sikeres legyen. De ha egy kormány elveszi a jutalmat az igyekvőktől , hogy a lusta is jól járjon, senki nem fogja törni magát , ha Ő azért kevesebbet kap.
1. Nem lehet a szegényeket sikeressé tenni azzal, hogy a gazdagabbakat kifosztod.
2. Ha kapsz valamit amiért neked nem kellett dolgoznod, azért egész biztos valaki másnak kellett megdolgozni.
3. A kormány nem tud adni senkinek semmit, addig amíg azt valaki mástól el nem veszi először.
4. Semmit nem tudsz megsokszorosítani úgy, hogy először elosztod.
5. Mikor a nép fele úgy gondolja, hogy nekik nem kell dolgozni mert a másik fele úgyis eltartja. És mikor a másik fél rájön arra, hogy akármennyit dolgozik, a kormány a fizetésük felét arra költi állandóan aki nem csinál semmit. Ez a kezdete annak, hogy az a nemzet a bukás felé halad.
